2024. szeptember 18., szerda

Organikus termelés magyarul

Cél a gyakorlati oktatás minőségének javítása

Topolyán a Megatrend Tudományegyetem Bioélelmiszer Termelő Karán a tanévkezdésről, az újításokról és minden aktuális témáról a kar dékánjával, Könyves Tiborral beszélgettünk.

– Az egyetemen a nehézségek ellenére megindult az oktatás, a beiratkozás körül minden évben vannak kisebb-nagyobb gondok, amit mindig meg kell oldanunk. Az idén sikerült csúszás nélkül elkezdeni az évet. A beiratkozók számát illetően pontos adatokkal nem szolgálhatok, de kb. 40–45 elsősünk van. Ez kicsit kevesebb mint az előző években, de ez általános tendencia a szerbiai felsőoktatási intézményekben. A mi karunkon alap- és mesterképzés, valamint  doktori képzés is folyik. És minden szinten rendelkezünk a megfelelő számú hallgatóval. A Megatrend Szerbiában az egyik legerősebb és a legnagyobb létszámú egyetemistával működő magánegyetem. Állami támogatásban nem részesülnek a hallgatóink, azonban a legjobbaknak egy rektori határozat értelmében lehetőségük van pályázni egy ösztöndíjra, ami azt jelenti, hogy tandíjmentesen vehetnek részt az oktatásban. Alapképzésen egy szakirányunk van. A biotermelést helyezzük előtérbe, de természetesen a hagyományos termelést is megtanítjuk a hallgatóinkkal. Mondhatni, hogy ez egy kettős, duális képzés. A hallgatóink az alapképzés elvégzése után okleveles agrármérnöki diplomát szereznek meg, a szakosított diplomát a mesterképzésen tudják megszerezni. Itt már két szakirány van, a növénytermesztési, illetve az állattenyésztési.

Az újításokról szólva Könyves elmondta, hogy az idei év rendhagyónak számít, hisz igen sok változás történt, és ezek főleg a gyakorlati oktatás minőségének javítását szolgálják, hisz a mezőgazdasági munka elsősorban a gyakorlatról, illetve a terepen megszerzett szaktudásról szól. Egy nemzetközi szintű projektumban is részt vesz a kar, amely arra irányul, hogy a gyakorlati oktatást uniós szintre emeljék. Ehhez új munkatársakra volt szükségük, és ők mind az egyetem korábbi hallgatói közül kerültek ki.

Könyves Tibor elmondta azt is, hogy a Magyar Nemzeti Tanács felsőoktatási stratégiája érinti a topolyai kart is. – Nagy probléma, hogy a középiskolát magyarul fejező diákok nem rendelkeznek megfelelő szintű szerb nyelvtudással, ami amellett, hogy megnehezíti számukra a tanulást, akadályozhatja a későbbi munkába állásukat is. Az MNT már évek óta megszervezi az egyetemisták szerb nyelvtanfolyamát, de mi ennél továbbmentünk, és egy külön programot dolgoztunk ki. Duális képzés keretén belül segítünk a magyar anyanyelvű hallgatóink beilleszkedésében. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az első évben biztosítottuk a magyar nyelvű vizsgázást, viszont az előadásokat szerb nyelven hallgatják, azzal, hogy konzultálni tudnak magyar nyelven is. Második évben szintén ilyen formában készülhetnek, viszont itt már választható tantárgyak is bekerülnek a programba, amik közül fele-fele arányban vannak a magyar és szerb nyelvű tantárgyak. A továbbiakban szerb nyelven tanulnak és vizsgáznak. Van egy szakszolgálat, amely arra hivatott, hogy segítse a hallgatókat, ha esetleg valamilyen problémájuk merül fel a nyelvi akadályok miatt. Ezzel a programmal most indulunk, még nem tudjuk, hogy milyen eredményeket fogunk elérni, de bízunk a sikerben, és utána a tapasztalatokat szívesen átadjuk más intézményeknek is.

Végezetül azt is megtudtuk, hogy Könyves Tibor, annak ellenére, hogy a dékáni teendők a munkaideje nagy részét kitöltik, jelenleg is részt vesz egy kutatómunkában, amelyben a takarmányozás függvényében hasonlítják össze a Hortobágyi Nemzeti Parkban lévő szürke marhák, illetve a Vajdaságban tenyésztett szürke marhák tejminőségét.