A Múzeumi Esték sorrendben negyedik előadásán dr. Bózsa Pál, az Újvidéki Egyetem Természettudományi Karának tanára értekezett Vajdaság flórájának diverzitásáról. A topolyai Művelődési Ház kiállítótermében megtartott előadás elején a növényvilág szerepéről hallhattunk, és azt szögezhettük le, hogy a mitológiai Atlaszhoz hasonlóan a vállán viszi bolygónkat, mivel a növények biológiai légszűrőként, oxigéntermelőként, sőt bioszivacsként is működnek, és mindezek elengedhetetlenek egy egészséges környezet fennmaradásához, hisz a természetes egyensúly megtartásához szükség van termelőkre (ők lennének a növények), fogyasztókra és lebontókra. A következőkben azt is megtudhattuk, hogy a flóra a növényfajok listája egy adott területen, a diverzitás pedig a változatosságra utal. Ebből a szempontból országunk igen nagy figyelmet érdemel, mivel az európai növényfajoknak mintegy harmada megtalálható a területén. A helytelen és meggondolatlan környezetgazdálkodásnak, annak, hogy nem őshonos, hanem amerikai eredetű agresszív fajokat telepítenek olyan területekre, amelyek fontosak a diverzitás szempontjából, a növényfajok száma folyamatosan csökken, így eltűnt területeinkről a korábban is csupán két helyen megfigyelt csajkavirág. Bózsa előadásában két nagyon fontos területet emelt ki, a Delibláti-homokpusztát, valamint a sóskopói szikes pusztát. A tanár úr egy igen érdekes jelenségre is felhívta a résztvevők figyelmét, ez pedig a vikarizmus, illetve a vikariáló növények témaköre. Ez a jelenség szolgál magyarázatul arra, hogy egyes növényfajokat bizonyos területeken hozzájuk biológiailag igencsak közel álló fajok, illetve alfajok váltanak fel vagy helyettesítenek, és így biztosítják egy nagyobb faj egységes elterjedési területét. Így például a nálunk is megtalálható közönséges cickafarkot egyes területeken a nyelves cickafark, más területeken pedig, a magyar nyelvben igencsak furcsán hangzó, Sándor király cickafarka helyettesíti, de ugyanez a jelenség megfigyelhető a macskamenta vagy éppen a kövér aggófű esetében is. Az előadás végén Bózsa a környezetvédelem fontosságára hívta fel a jelenlévők figyelmét, és néhány képet mutatott be, amelyek olyan jelenségeket ábrázolnak, amelyeket ajánlatos lenne elkerülni, így például egy vietnami emléktemetőre emlékeztető új telepítésű erdőt, ahol a fák törzsét fehér műanyaggal próbálták megóvni a kártevőktől, a kollektív piromániát (vagyis a tarlóégetést), és az ökocidnek elkeresztelt méreg pusztításának nyomát, amely nemcsak egyes növény és állatfajokra veszélyes, hanem az egész ökoszisztémára. Az est tanulsága egy mondatban összefoglalva: Egy ötven juhból álló nyáj sok mindenre megoldást jelent.
Az előadássorozat következő részében, március harmadikán Nagy Nándor TragikoMédia című kötetét mutatják be.
