Szerdán Topolyára látogattak Vajdaság AT Képviselőháza Női Parlamenti Hálózatának képviselői. A községi képviselő-testület nagytermében megszervezett tanácskozáson jelen volt Maja Sedlarević, a hálózat koordinátora, Stojanka Lekić, a Nemek Egyenjogúságával Foglalkozó Bizottság elnöke, a hálózat koordinátorhelyettese, valamint Nataša Lalić, a Nemek Egyenjogúságával Foglalkozó Bizottság és a Női Parlament tagja. A tanácskozás Plohl Edvin, a topolyai községi képviselő-testület elnöke köszöntőszavaival kezdődött, majd ezt követően a vendégek bemutatták a Női Parlamentet és ismertették jövetelük célját. Mint azt Maja Sedlarević elmondta, a mintegy másfél éve működő Női Parlament egyik fontos tevékenysége a helyi önkormányzatok meglátogatása, és a női képviselőkkel való beszélgetés, amelynek során szót ejthetnek a közös akciókról, és kezdeményezik helyi szintű női képviselői csoportosulások megalapítását, hisz csak így tudnak eredményesen együttműködni párthovatartozástól függetlenül, és a tartományi képviselőház szintjén elmondhatjuk, hogy annak minden női tagja bekapcsolódott a munkába. A munkájukról szólva arra is kitért, hogy az egyik legaktívabb kezdeményezésről van szó, amely mindig igyekszik közvetlenül részt venni mindazon problémák megoldásában, amelyek a nőket érintik, legyen szó oktatásról, gazdaságról vagy a családon belüli erőszakról. A múlt hét folyamán mutatták be a Női olvasókönyvet, amelynek egyik célja, hogy az iskolai oktatásban, elsősorban az anyanyelvi órákon nagyobb szerepet kapjanak a női szerzők. A lokális női csoportok feladata, hogy kivegyék a részüket az olyan banálisnak tűnő, de valójában igen fontos problémák megoldásában, mint például az óvodák, bankok nyitvatartási ideje, de magasabb szinten is a női vállalkozások beindítása, a családon belüli erőszak vagy éppen a nők egészségügyi ellátása, ami különösen kisebb települések esetében nagy gondot okoz. Miladin Nešić, Topolya polgári jogvédője reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Női Parlamenttel együttműködve hatékonyabbak lehetnek a problémák megoldásában. Arról is beszélt, hogy a nőknek a községben is ugyanazokkal a nehézségekkel kell megküzdeniük, mint a tartomány más területein, és ezek legtöbbször szociális eredetűek, és elsősorban a szebbik nem munkavállalásával, a családon belüli erőszakkal, és esetlegesen a válás utáni gyerektartással függnek össze.
