Pénteken este a Topolyai Múzeumban könyvbemutatóval egybekötött nyílt történelemórát tartott dr. habil. Zakar Péter történész, a Szegedi Tudományegyetem professzora, valamint dr. Pelyach István történész, a SZTE tanára, akik már néhány évvel ezelőtt vendégeskedtek városunkban. Előadásuk témája az Aradi Ereklyemúzeum története és kincsei volt.
Pelyach István, Zakar Péter és Tomik Nimród (Fotó: Benedek Miklós)
Gazsó Hargita múzeumpedagógus és Tomik Nimród történész, a Vajdasági Magyar Helytörténeti Egyesület elnöke bevezetője után az aradi múzeum történetét és állományát feldolgozó három kiadványt mutatták be a vendégek, amelyek közül az első magával a múzeum történetével foglalkozik, a második kötet a múzeumban fellelt okmányokból nyújt válogatást, míg a harmadik kiadvány, amely két kötetet is magába foglal, katalógusszerűen és képekkel illusztrálva tartalmazza a múzeumban fellelt tárgyakat.
Zakar előadásából megtudtuk, hogy az Ereklyemúzeumot a tizenkilencedik század végén hozták létre a Kölcsey Egyesület kezdeményezésére, és bizony a huszadik század nem bánt kesztyűs kézzel vele. A rendszerváltás után nyílt lehetőség arra, hogy újra foglalkozzanak a kincsekkel, és a kétezres években két európai uniós pályázat segítségével leltárba vették a múzeum mostoha körülmények között tárolt tárgyait, hogy azok ismertek és kutathatóak legyenek.
A másodikként, dr. Pelybach által bemutatott Okmánytár dokumentumok gyűjteménye, elsősorban levelek, hivatalos iratok szerepelnek benne. A legérdekesebb talán a mindkét előadó által kiemelt Damjanich-ima, amelynek eredeti kézzel írt példánya is a múzeum alagsorában hevert, és létezése is kérdéses volt, ugyanis a szabadságharcról számos mítosz keletkezett az események óta.
Az előadáson nagy hangsúlyt fektettek Damjanichra, nemcsak a már említett ima és szerb származása miatt, hanem azért is, mert özvegye számos ereklyét adományozott a múzeumnak, többek között a mankóját, a karosszékét, pipáját, szablyáját, látcsövét, és a szekerének egyik darabját is, valamint egy 1841-ben írt levelét, amely azt bizonyítja, hogy már akkor is magyar hazafiként gondolkodott.
A huszadik század elején az Aradi Ereklyemúzeum az egyik leggazdagabb gyűjteménnyel rendelkezett a történelmi Magyarország területén, és a lajstrom felállításával talán lehetőség nyílt arra, hogy legalább egy részét bemutassák más múzeumokban is, és nem csak Románia és Magyarország területén.
Újságírói kérdésre Tomik Nimród elmondta, hogy a rendezvényre ellátogató nézők nagy száma ékes bizonyítéka annak, hogy van létjogosultsága az ilyen jellegű eseményeknek. Közérdekű közleményként el kell mondanunk, hogy a vendégek több példányt is hoztak a kiadványokból, amelyeket a Régió rádió március tizenharmadikai, az 1848/1849-es szabadságharccal foglalkozó műsorába betelefonálók között fognak kiosztani.
