2024. szeptember 18., szerda

Tízezerforintosok a fűben

Tavaszköszöntő barangolás az Arcusszal
A tarka sáfrány a nevét onnan kapta, hogy lepellevelein három sötét csík található (Fotók: Benedek Miklós)

A tarka sáfrány a nevét onnan kapta, hogy lepellevelein három sötét csík található (Fotók: Benedek Miklós)

A topolyai Arcus Környezetvédő Egyesület már harmadik éve szervezi meg a szokásos tavaszköszöntő Sáfrány-túrát, amelynek során az érdeklődők szakszerű vezetés mellett találkozhatnak a tavasz egyik hírnökével, a tarka sáfránnyal (Crocus reticulatus), amely az egyik legkorábban nyíló vadvirágunk. A kedvező időjárásnak köszönhetően a szombati igen nagyszámú érdeklődő által kísért túrán a nősziromfélék családjába tartozó növényke fehér, lila és kék változata is látható volt, és a napsütésnek hála, a virágok teljesen kitárták szirmaikat.

A parányi növényt a legkisebbek sem látják meg

A parányi növényt a legkisebbek sem látják meg

A program első részében a Topolyai-tó melletti Betyár-völgy gyepén folyt a séta, amelynek során megtudtuk, hogy a sáfrány csupán olyan helyeken él, amelyeknek a talaját nem törték fel. A gondozatlan gyepen viszonylag kis számban fordul elő, így ezen a helyszínen csak néhány ponton dugta ki fejét az elszáradt növényi részek közül. A túra következő állomásán azonban ezrével virágoztak az 5–10 centiméter magas növények. A Tomislavci melletti völgyben ugyanis a rendszeres legeltetésnek és kaszálásnak köszönhetően kedvező feltételek alakultak ki szaporodásához, és a közelben kapirgáló tyúkok sem ártanak neki. Sihelnik József, az Arcus titkára elmondta, hogy a sáfrány Magyarországon a védett fajok közé tartozik, és eszmei értéke 10 000 forint. Szerbiában egyelőre nincsen védve, viszont a védendő kategóriába tartozik, és fontos lenne megóvása. Különösen igaz ez Topolya község területére, hiszen itt található a vajdasági populáció jelentős része. A tó védetté nyilvánítása pozitívan tudná érinteni a tarka sáfrányállományt, de nem csupán azt, hisz a véletlenül keletkezett Büdös-tó környéke és a Betyár-völgy – amely a nevét onnan kapta, hogy a legenda szerint több betyár itt rejtőzött el a törvény elől, köztük Sobri Jóska is – számos más, már védett növényfajnak is otthont ad, például a szártalan csüdfűnek vagy a szennyes ínfűnek.

Szakszerű  idegenvezetés a Betyár-völgyben. Bal oldalon Sihelnik József és Suturović Edina, az Arcus tagjai

Szakszerű idegenvezetés a Betyár-völgyben. Bal oldalon Sihelnik József és Suturović Edina, az Arcus tagjai

Pecze Natália biológiatanár pozitívumként értékelte, hogy a résztvevők között nagyszámban voltak gyerekek is, hiszen nagyon fontos, hogy az iskolai tananyagot ne csak a könyvekből ismerjék meg. Azt is elmondta, hogy tanárként igyekszik átadni a természet szeretetét, és felhívni a gyerekek figyelmét a környezetvédelem fontosságára. A pókok kedvelőjeként kiemelte, hogy a területen számos olyan pókfajta is él, amelyek védetté nyilvánítása még várat magára. A mintegy háromórás túra jó hangulatban telt el, és rámutatott arra, hogy ha nyitott szemmel járunk, olyan dolgokat is felfedezhetünk, amelyek mellett átlagos napokon hajlamosak vagyunk elmenni, és csak akkor tudjuk értékelni, ha valaki felhívja rájuk a figyelmünket.