A Bačka Topola és vidéke című lap 1936-ban írt a topolyai park elhanyagoltságáról, az enyészetnek átadott padokról. Ebből a cikkből idéztük az írásunk címéül szolgáló meghatározást, és ebből is látjuk, hogy a valamikori gyűjteményes kert rendezése már jó ideje várat magára. Eddig több terv is készült, de az érdektelenség, a pénzhiány és ilyen-olyan politikai okok miatt egyik sem valósult meg. Most viszont talán látszik, ha nem is az alagút vége, de legalább a bejárata. Ez volt a témája a topolyai Arcus Környezetvédő Egyesület és a Művelődési Ház közös szervezésében megrendezésre kerülő Múzeumi esték előadássorozat kedden megtartott rendkívüli kerekasztal-beszélgetésén. Az est moderátora Miklós Csongor, az Arcus sajtófelelőse volt, beszélgetőtársai pedig az egyesület szakemberei, valamint a Telekrendezési Közvállalat munkatársai, Ivanics Zoltán igazgató és Beck Zoltán mérnök voltak. Bevezetőjében Miklós elmondta, hogy a parknak ökológiai, esztétikai és kulturális funkciója is van, és egy rendezett környezet nagyban hozzájárul egy település lakhatóságához. Az előzetes tervek szerint a parkban helyet kapna egy biosarok, egy mini amfiteátrum, egy szökőkút vagy csobogó, esetleg egy tó, és egy tanösvény is, amelyet akár az iskolai oktatásban is lehetne hasznosítani. Az első lépésben ki kell tisztítani a területet, a felesleges fákat kivágni, elvégezni a földmunkákat, és körülkeríteni a térséget. Ez több évet is igénybe vesz, nem beszélve arról, hogy már a rendezési terv közbeszerzésen keresztül való elkészítése is idő- és pénzigényes. Ivanics elmondta, hogy a munkát a rendezetlen tulajdonviszonyok is megnehezítik, és az újvidéki Természetvédelmi Intézet engedélyei is szükségesek a munkálatok elkezdéséhez. Arról is beszélt, hogy a tavalyi közmunkaprogram keretében már folytak bizonyos munkák a területen, és hogy a park egy részét elfoglaló Vénusz bontása elkezdődött, az erre vonatkozó közbeszerzést kiírták, most azonban megakadt a folyamat. Beck Zoltán kifejtette, hogy elkészült a terület kataszteri térképe, és az elkerítés fontosságát is hangsúlyozta, de az anyagiak miatt véleménye szerint ez egy könnyebb szerkezetű fallal lenne a leghatékonyabb, és kiemelte, hogy a tervezés alkalmával fontos az egységes stílus és hangulat kialakítása. Az Arcus munkatársai, Sihelnik József és Pecze Natália a térség biológiai-természetvédelmi értékéről beszélt, hangsúlyozva, hogy különböző védett rovarok, pókok is élnek itt, de a denevérek, baglyok szempontjából is fontos. A park fenntarthatósága is szóba került, hisz nem elég a megfelelő számú szemetes, azokat rendszeresen üríteni is kell, a fákat, virágokat sem elég elültetni, hanem rendszeresen gondozni is kellene, amire a legjobb megoldás egy-két ezzel a feladattal megbízott kertész lenne. A program végén a jelenlévők tehettek javaslatokat a park rendezésével kapcsolatban.
A Múzeumi esték idei sorozata a jövő héten Palásti Andrea Újfalusi cirkusz című könyvének bemutatójával zárul.
