A topolyai önkormányzat gazdasági tanácsosa, Zsemberi János elvállalta a mezőgazdasági program kidolgozásával megbízott bizottság elnöki szerepét, valamint a sportügyekért is ő a felelős a decemberben megválasztott új községi tanácsban. A topolyai ipari park helyzetéről, a község gazdaságáról, a közszereplői funkciók elvállalásának személyes indokairól kérdeztük, de mindenekelőtt a képviselő-testület legutóbbi ülésén elfogadott mezőgazdasági programról esett szó.
– A község mezőgazdaságból származó jövedelme 110–120 millió dinár évente, ebben az évben tavalyról ránk maradt 82 millió dinár, és így az idén a mezőgazdasági program egy igen felelősségteljes döntést követel tőlünk. Az előző években elsősorban mezőgazdasági utak karbantartására és építésére fordították a pénzt, most szeretnénk változtatni az előző évek gyakorlatán. A mi községünkben az erdők aránya a vajdasági alatt van, tudjuk, a vajdasági 6 százalék, a topolyai község fásított területe nincs 2 százalék. Az előző években kevés pénz volt előirányozva erdősávok létesítésére, fatelepítésre. A mezőgazdasági program készítőivel láttuk, hogy igen sok olyan állami földterület létezik, amelyre senki sem tart igényt. Elsősorban legelőkről van szó, ezeket fogjuk a jövőben erdősíteni, elsősorban Gunaras és Felsőroglatica környékén, de az összes kataszteri község területén. A tartománynál pályázunk erre a célra. Emellett erdősávok telepítésével is foglalkozunk majd. Ahhoz, hogy erre sor kerüljön, szükségünk van eszközökre az utak visszamérésére, hiszen egyes dűlőutak eltűntek, illetve leszűkültek. A szélesítés után az utak mentén fákat ültetnénk.
A programban a gazdák támogatására is több pénzt, 7 millió helyett 9 millió dinárt irányoztunk elő. Lesz Top-expo, és a mezőgazdasági irodák támogatására is nagyobb összeget szánunk. A fásításra 6 millió dinárt terveztünk költeni, az állami földterületek erdősítésére – ami mintegy 80 hektár – a tartománytól igyekszünk eszközöket szerezni. A jövőben is szeretnénk ezt folytatni, jövőre ismét lesz licitáció, gondoltunk valamennyi termőföldet bérelni, és tovább erdősíteni.
Igyekszünk tájjelegű fákat ültetni majd, nyárfát, fűzfát, a Vajdasági Erdőgazdaság közvállalattól sikerült fát szereznünk, az autóúttól a topolyai bekötőutak mentén nyárfát ültetünk.
A község gazdasági lehetőségeit sikerül-e az eddiginél jobban kihasználni?
– A község gazdasági potenciálja természetesen nagyobb, mint ahogyan ki van használva. Ez nem csak a topolyai községre jellemző, a szerbiai községek mindegyike elmondhatja magáról. Ha körülnézünk, akkor látjuk, hogy vannak, akik ezt jobban kihasználták, és vannak, akik kevésbé. Úgy gondolom, hogy ez nem csak önkormányzati kérdés. Mi, topolyaiak azért nem lehetünk teljesen elégedetlenek, természetesen a munkanélküliségre való tekintettel jobban ki kellene használni a gazdasági lehetőségeket, hogy nagyobb legyen a foglalkoztatottság. Ez részben a szerencse kérdése, részben a politika kérdése is, de természetesen mi magunk is tudunk tenni ezért. Van rá lehetőség. Amikor idekerültem, a személyes kapcsolataimon keresztül elintéztem, hogy a Vajdasági Beruházásserkentő Alapnál a topolyai ipari parkot olyan helyzetbe hozzuk, hogy Vajdaságban a tizenhét kiemelt község közé tartozzon, melyeket elsősorban ajánlani fognak a külföldi befektetőknek.
Az új önkormányzati vezetőség első száz napja után mely gazdasági lépéseket emelné még ki?
– Az egyik első lépésem az volt, hogy megnéztem, a jelenlegi gazdasági szereplőktől mit tudunk várni. Látunk lehetőségeket, és van, amelyik már a megvalósulás fázisába lépett: az Usluga termelésbővítés során több mint 20 munkást vesz fel, a Topikóhoz tartozó silók kérdése is kezd megoldódni, a Gebi fogja megvásárolni őket. A községtől útépítést kérnek, hogy könnyebben megközelíthetők legyenek a silók, és a kapacitást is szeretnék bővíteni. Igyekszünk segíteni, hiszen itt is 30 munkahely nyílna. Továbbá az AIK szeretné a Žibel kapacitását növelni. Tudjuk, hogy ez kényes kérdés: foglalkoztatás tekintetében jó hír, viszont az, hogy növekszik a termelésük, nem biztos, hogy jó hír a topolyaiaknak, de a környezetszennyezés megakadályozására is beruházásokat végeznek.
Az ipari parkban levő utat szeretnék folytatni, szeretnénk pár változást is eszközölni, ugyanis a Lohr, a Krivaja és az Usluga is vásárolt területet, tehát változások történnek, és fontos, hogy az ipari park alkalmazkodjon a vállalkozói igényekhez. Az útbővítés megkezdődik még az idén, erre az eszközök már megvannak, mintegy 8 millió dinár értékben.
Mint a gazdaság megbecsült és sikeres szereplője miért vállalta el a cseppet sem könnyű feladatokat az önkormányzatban?
– Valójában mindegyik rázós terület, talán kívülről nem is látszik, de amikor az ember idekerül, akkor rájön, hogy érzékeny témák vannak minden területen. Úgy élem meg, mint egy lehetőséget: próbáljunk meg valamit tenni a környezetünkért, a városunkért, ahol az elmúlt években kevés pozitív változás történt. Nagyon könnyű kritizálni, beszélni, de próbáljunk valamit tenni is. Az eddigi irányítási, vezetési tapasztalataimat próbálom kamatoztatni a közérdek ügyében. Egy év alatt csodát csinálni nem lehet, de lehet például jó mezőgazdasági programot létrehozni, egy jó irányt mutatni. Eddig sokkal kevesebb pénzt fektettünk a sportba, itt is történt előrelépés. Apró lépésekben, de lehet jó irányba vinni a dolgokat, rá lehet mutatni, hogyan kellene csinálni, és, ha nekünk lesz rá alkalmunk a választások után, akkor tovább tudjuk vinni a terveket, ha nem, akkor, legalább rá tudtunk mutatni, hogy lehet másként is dolgozni.
