A csütörtök esti rendezvényen hat fiatal topolyai, vagy a topolyai gimnáziumban tanuló diák prezentálta a korábban egy-egy konferencián már bizonyított pályamunkáját. Náray Éva, a könyvtár igazgatója köszöntőszavai után Mengyán Pletikoszity Ildikó, a Dositej Obradović Gimnázium és Közgazdasági iskola tanára – aki jelentős szerepet vállalt a diákok felkészítésében –, mondta el bevezetőjét, amelyben egy gyorstalpalót is tartott a középiskolások számára nyitott lehetőségekről, és elmondta, hogy egy-egy középiskolás olyan intellektuális frissességgel rendelkezik, amely képessé teszi őket, hogy komoly tudományos munkákat hozzanak létre. Az első előadó Kókai Noémi, a gimnázium tanulója volt, aki a Konformizmus hat évtized távlatából címmel tartotta meg prezentációját, amelyben azt vizsgálta, hogy a középiskolások hogyan reagálnak a Solomon Ash kísérleteiben felvázolt szituációkra, és mindez hogyan hat a személy önértékelésére. Ezt követte Ágoston Henrietta és Matkovity Alexandra A szublimináris percepció című előadása. Kísérletükben a nem tudatos észlelést vizsgálták, aminek nagy szerepe van a propagandában. Petrás Ármin, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium negyedikes tanulója előadásában a fotokatalízis témakörében végzett kísérleteit mutatta be. Papp Ágnes a kognitív disszonanciát vizsgálta. A diáklány bemutatta, hogy a kérdőívek tanúsága szerint a dohányzás és a tudatmódosító szerek használatának ártalmas voltáról szinte mindenki meg van győződve, viszont ez sokakat nem gátol meg abban, hogy kipróbálja ezeket a dolgokat. Az utolsó előadó a bácskossuthfalvi Német Klaudió volt, aki az itt bemutatott Pletikosić Paja által mentorált Történet a paprikamalom mellől című munkájával a múlt hétvégén a Miskolcon megrendezett TUDOK döntőjében első díjat nyert. Előadásában a szülőfalujában 1992. április hatodikán és hetedikén történt eseményeket dolgozta fel, amikor is több férfi megtagadta a bevonulást, ami utána egy nagy tiltakozó gyűlést eredményezett. Német Klaudiról azt is megtudtuk, hogy példaértékűen használja a környezetében lévő felnőttek segítségét, és kutatásai során sokat gyűjtött a topolyai könyvtárban. Lapunk kérdésére Mengyán P. Ildikó elmondta, hogy a mentorok munkája olykor megterhelő, de ő személy szerint mindig próbálja visszahozni a középiskolás énjét, és így felmérni, hogy milyen fontos egy tanár segítsége, hisz az oktatás valójában egyének találkozása, ahol megvan a mester-tanítvány viszony, és gyakran a tanár tanul a diáktól. Azt is kifejtette, hogy tapasztalatai szerint a társadalomtudományok tanárai nyitottabbak a diákokkal való emelt szintű foglalkozásra, bár azt is hozzá kell tenni, hogy a természettudományos kutatásokhoz több eszközre és berendezésre is szükség van, amelyet nem minden iskola engedhet meg magának.
