A szarvasmarha tenyésztésnek Topolyán is nagy múltja van, viszont eddig bármennyire is meglepő, nem volt egy egyesület vagy szervezet, amely összefogta volna a községi gazdákat. Ezt a hiányt pótolja a közelmúltban megalakult egyesület. A részletekről Bellányi János elnök beszélt lapunknak. Elmondta, hogy öt éve foglalkozik tejtermeléssel, ám korábban is rendszeres kapcsolata volt a termelőkkel, hisz a zombori tejgyár átvevőjét üzemeltette, aminek köszönhetően sok gazdával kapcsolatba került. Az utóbbi időben a tejátvevő helyek folyamatos bezárása miatt felszaporodtak a problémák, a 6–15 napos kizárások miatt nagy volt a felháborodás. A tejgyár ezt sokszor azzal magyarázta, hogy nem megfelelő a tej minősége.
– Ezután az is bekövetkezett, hogy tizenöt napra nekünk is be kellett zárnunk az átvevőt. A mintavétel után tizenöt nappal megkaptuk az eredményeket, mely szerint katasztrofális minőségű a tej, a szomatikus sejtek miatt, majd ezt követően tizenöt napig még átvették a tejet, és csak utána állították le, tehát a mintavétel után még egy hónapig hagytak bennünket dolgozni, és át is vették, az úgymond rossz minőségű tejet. A tizenöt napos kizárás nálunk március elsején lépett életbe, és semmi tanácsot nem kaptunk arra vonatkozóan, hogy mit csináljunk a tehénnel és a tejjel. Egy tehénállomány felállítása hosszú folyamat, és ezt pillanatok alatt tönkre lehet tenni, és ha nem lépünk közösen, akkor pár év múlva nem lesz tejtermelésünk, sem szarvasmarha-tenyészetünk. Ezután több tejtermelővel közösen részt vettünk a Sertéstenyésztők Egyesületének évi közgyűlésén. Akkor született meg a gondolat, hogy egy egyesületbe kellene tömöríteni a tejtermelőket is, ami hivatalosan is képviselni tudná őket. Kapcsolatba léptem Mikuska Csabával, a Sertéstenyésztők Egyesületének elnökével, és az ő, valamint a Civil Polgárok Szövetsége segítségével március tizenhetedikén sikerült megszerveznünk az alapító közgyűlést. Ekkor tudatosult bennünk csak igazán, hogy mekkora a probléma, hisz 80-90 termelő jelezte részvételi szándékát. Főleg a kistermelők, az 5–20 tehénnel rendelkező gazdák jelentkeztek. Azóta a támogatásáról biztosított bennünket a szabadkai és a magyarkanizsai a mienkhez hasonló szervezet, hisz mind ugyanazokkal a gondokkal küzdünk – számolt be Bellányi a kezdetekről.
Az elnöki tanácsot tizenegy személy alkotja, a község több településéről. Az egyesület alelnökei Tomić Emil Bajsáról, valamint Mandić Franjo Topolyáról. A társulat felöleli a vágómarha-tenyésztőket is, ahol szintén hatalmas gondok vannak, hisz például semmi sem kötelezi a vágóhidakat arra, hogy határidőre fizessék ki a felvásárolt állatokat.
A terveket illetően Bellányi arról számolt be, hogy szeretnének oktató jellegű összejöveteleket szervezni, ahol szakemberek tudnának tanácsot adni a termelőknek. Egyesületként különböző pályázatokon is részt tudnak venni, és ezáltal is javítani tudnak a minőségen. A célok között szerepel egy községi tejfeldolgozó, hogy a topolyaiak a helyi tejtermelők termékét fogyasszák, aminek segítségével új munkahelyeket is teremthetnének. Persze ehhez elengedhetetlen a községi elöljárók támogatása, és egy komoly befektetőre is szükség van. Mindez egy hosszú folyamat, de ki kell tartani, mert ettől családok megélhetése függ, fejtette ki Bellányi. Ide kívánkozik a hír, hogy a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége március 28-án Bácsfeketehegyen megtartott évi közgyűlésén az egyesületet felvették a szövetség tagjai közé.
