A topolyai Film-Múzeum civil szervezet szervezésében tegnap, június hetedikén a topolyai zsidók deportálására és a holokauszt 71. évfordulójára emlékeztek a helyi zsidó temetőben. A megemlékezés Celluska Aposztolovity Márta köszöntőjével kezdődött, amit Gazsó Hargita, a Film-Múzeum újonnan megválasztott elnöke követett, aki Pilinszky János Harbach 1944 című versével köszöntötte az egybegyűlteket. Ezután Predrag Petrović községi elnökhelyettes osztotta meg gondolatait, amelyben kifejtette, hogy az emberiség történelme tele van összetűzésekkel, háborúkkal, de a múlt század harmincas és negyvenes éveiben történtek felülmúltak minden addigi elképzelést az emberi gonoszságról. Ezt követte Cservenák Pál helytörténész, a Film-Múzeum alapítótagja rövid előadása, amelyben nemcsak az 1941-ben még 426 lelket számláló topolyai, többségében magyar anyanyelvű zsidóság tragédiájának történetét és körülményeit vázolta fel az egybegyűlteknek, hanem a huszadik századon végigtekintve megemlékezett az összes topolyairól, akik az értelmetlen háborúk áldozatai lettek. A zsidóság tragédiájával kapcsolatban feltette a kérdést, hogy vajon a többségi nemzet hogyan viszonyult az eseményekhez, hisz az emberek képesek az együttélésre, és csak a nagypolitikai érdekek szítják az ellentéteket, amelyeket a kisemberek talán meg sem értenek, vagy ha meg is értik, nem fogadják el. Az ellentéteket nem az egyszerű emberek gerjesztik, de mindig ők az áldozatai, mondta Cservenák. Ezt követően Fazekas Ferenc Tisza menti főesperes olvasta fel a nyolcvanhatodik zsoltárt. Szabados Róbert, a Szabadkai Zsidó Hitközség elnöke elmondta, hogy szerencsére mindig mindenhol akadnak igaz emberek, akik segítenek a bajbajutottaknak, és köszönetet mondott mindazoknak, akik közreműködtek a sírkert felújításában, és lehetővé tették azt, hogy méltó helyszínen tudjunk emlékezni. Ezt követte Weisz Ferenc kaddisa. Végezetül a jelen lévő szervezetek és magánszemélyek helyezték el az emlékezés koszorúit a zsidó áldozatok emlékfalához.