2024. szeptember 17., kedd

A művészetet élő folyamatnak kell tekinteni

Ács József 100. Tavaly, a művész születésének századik évfordulóján ezzel a címmel nyílt retrospektív kiállítás Zentán és Topolyán. A kiállítások anyagából most katalógus készült, amelyet csütörtökön este be is mutattak a Topolyai Múzeumban.

A beszélgetésen részt vett Szarka Mándity Krisztina művészettörténész, a kiállítás és a katalógus szerzője, Beszédes István, a kötet műszaki szerkesztője, valamint Gazsó Hargita múzeumpedagógus, a Topolyai Múzeum megbízott igazgatója. Ács műveinek egy része a zentai Városi Múzeum tulajdonában van, így már a kezdetektől természetes volt, hogy a kiállítással és a katalógussal Szarka Mándity, a múzeum munkatársa foglalkozik majd, akit egyáltalán nem ért készületlenül a felkérés, hisz már korábban is érdeklődött a festő munkássága iránt. Ezt bizonyítandó, be is mutatta az Ács József munkásságáról készült, 1986-ban megjelent kötetet, amelyet még középiskolás korában vásárolt meg a zsebpénzéből. Mint mondta, a katalógus elsődleges célja az volt, hogy bemutassa a festő munkásságának sokszínűségét, hisz az alkotás mellett igen nagy figyelmet szentelt a fiatalok nevelésének, útmutatással szolgált számukra, többek között a Magyar Szó hasábjain megjelenő Képzőművészeti Levelező Iskola című rovatban, amelybe olyan, abban az időben kezdő alkotók is elküldték műveiket véleményezésre, mint Csikós Tibor, Nagy József vagy az inkább irodalmi munkásságáról ismert Fenyvesi Ottó és Sziveri János. Művelődésszervező munkássága is figyelemreméltó, több művésztelep ötletgazdája, szervezője és résztvevője volt. Neki köszönheti városunk, hogy a kis szintézis elvét követve középületeinket művészeti alkotások díszítik mind a mai napig. De nemcsak Topolyán találhatunk mozaikokat, freskókat, hanem például a kishegyesi általános iskolában és Szabadkán is, bár ezek többször rejtve maradnak a felületes szemlélő számára.

Szarka Mándity arról is beszélt, hogy a katalógus nem szeretett volna mély műértő elemzésekbe bocsátkozni, hanem élmény- és életszerűen szerette volna bemutatni a festő munkásságát. Éppen ezért a kötetben számos idézet található, többek között magától a festőtől, Juhász Erzsébettől és Tolnai Ottótól, aki vizuális enciklopédiához hasonlította Ács munkásságát. Arra a kérdésre, hogy a továbbiakban is szeretne-e foglalkozni a képzőművésszel, elmondta, hogy a közeljövőben a Zentai Művészteleppel fog foglalkozni, így Ács József neve megkerülhetetlen. Beszédes elmondta, hogy tipográfusként szereti, ha egy könyvet képzőművészeti alkotások díszítenek, így ez a katalógus, művészeti album különösen érdekes feladat volt számára.

A tavalyi centenáriumnak van utóélete, folytatása várható, ugyanis november 14-én, a vajdasági magyar képzőművészet napján Zentán kiállítás nyílik a tavalyi Zentai Művésztelep anyagából, amelynek témája Hommage à Ács József volt. A bemutató végén a résztvevők egy-egy példányt kaptak a katalógusból, valamint egy, a topolyai szélmalmot ábrázoló Ács-festménynek a másolatát, amelyet a festő utazótáskájából vehettek el.