Szombaton este véget ért a Duna menti városok és régiók fiataljainak kilencedik Toleranciatábora. Az idei rendezvényen hat ország hatvan fiatalja vett részt, és a tábor ideje alatt a társadalom peremére szorult csoportokkal, vagyis a testi és szellemi fogyatékossággal élőkkel, a függőbetegekkel, azok problémáival, és a társadalomba való visszaintegrálásuk kérdéseivel ismerkedtek meg, előadásokat hallgattak, valamint meglátogatták a bácskossuthfalvi Otthont és a Kis-Bácska szklerózis multiplexben megbetegedetteket tömörítő civil szervezetet.
A fiatalok a záróünnepségre ezúttal is megfogalmazták a tábor üzenetét. Ezt az ulmi Tamara Dorn ismertette a közönséggel: A tábor nemcsak a toleranciát hirdeti, hanem a határok nélküli barátságot is. A rendezvényen ezúttal is kiosztották a tolerancia nagyköveteinek szóló kinevezéseket a tábor barátai, támogatói és résztvevői között, így számuk a kilenc év alatt 212-re növekedett.
Az ünnepségen felszólalt Egeresi Sándor, a Kék Duna Alapítvány elnöke, a tábor megálmodója, aki elmondta, hogy nem készült záróbeszéddel, de a tábor kapcsán négy szó jutott az eszébe. Az első a köszönet, azok felé, akik fontosnak tartják a tolerancia hirdetését és e tábor megszervezését. A második a meggyőződés, hisz csak ezzel van értelme a táborszervezésnek. A harmadik szó a Duna, amely országhatároktól függetlenül összeköti a táborban résztvevő fiatalokat és nemzeteket. A negyedik a bátorság, hisz a táborban résztvevő fiatalok képesek voltak arra, hogy bátran szembenézzenek azokkal a problémákkal, amelyekkel a társadalom nagy része nem mer. A tábor ünnepélyes zárásaként a táborlakók a topolyai Žarko Pribakovićtyal együtt elénekelték a Toleranciatábor himnuszát, a The Beatles zenekar All you need is love című szerzeményét. A tábor lezárása azt is jelenti, hogy a szervezők a jövőben már a jubileumi tizedik tábor megszervezésén fognak tevékenykedni, és a hamarosan induló weboldalukon októbertől várják a fiatalok észrevételeit, ötleteit, javaslatait.
