Tóth Ferenc (1940–1980) (Dormán László felvétele)
Az intézmény két igen színvonalasnak ígérkező program helyszíne lesz. Ezek a programok a 75 éve született Tóth Ferencnek állítanak emléket. A részletekről Gazsó Hargita, a múzeum megbízott igazgatója számolt be lapunknak.
– Tóth Ferenccel személyesen nem találkoztam, mivel igen fiatalon, negyvenévesen elhunyt. Viszont középiskolás koromban egy szavalóversenyre az ő általa gyűjtött topolyai népballadát választottam. Számomra nagyon izgalmas volt, hogy a hatvanas-hetvenes években valaki arra adja a fejét, hogy itt, Topolyán néhány fiatallal elkezd népballadákat gyűjteni, és talál olyan idős embereket, akik akkor még fejből tudták ezeket. Így ismerkedtem meg Tóth Ferenc nevével. Később azt is megtudtam, hogy az Aurora Stúdiót is ő kezdeményezte. Igaz, hogy legtöbbször Vass Borsodi Borbála nevét emlegetjük az Aurorával kapcsolatban, de Tóth hagyatékából előkerültek olyan papírok, amelyen azt próbálgatta, hogy mi legyen a műhely neve. Pár évvel ezelőtt egy Szentendrén megszervezett kiállításrendezői képzésen vettem részt, aminek a végén ki kellett találnunk, hogy milyen kiállítást rendeznénk meg. Nekem ekkor egyből Tóth Ferenc jutott eszembe. Ez az ötletem most megvalósulni látszik, annak ellenére ugyanis, hogy igen hiányos a hagyaték, és nagyon sok helyről kellett gyűjteni, egy szép anyagot sikerült összehozni, és az így összeállt kiállítást tizenegyedikén, pénteken ünnepélyesen is megnyitjuk. Tizennyolc órától Hajnal Jenő, az MNT elnöke, Kisliner Gábor polgármester, Hulló István, a Szabadkai Városi Múzeum igazgatója és Lovas Ildikó fog beszédet mondani, annak kapcsán, hogy önállósult a múzeum, majd ezt követően mgr. Pastyik László fogja megnyitni a kiállítást, aminek az a címe, hogy A népballada útja Topolyára.
A kiállítás a népballada-kutató Tóth Ferencet mutatja be?
– A kiállítás elsősorban a népballadákra fókuszál, de ugyanolyan mértékben szeretném munkásságának többi oldalát is bemutatni, mivel élete során igen sok mindennel foglalkozott. A kiállítás első része a néprajzkutatót mutatja be, utána jön majd a többi szakterülete. A kiállítás vége pedig arról fog szólni, hogy hogyan él tovább Tóth Ferenc munkássága. Olyan képzőművészeti alkotásokat mutatunk be, amelyet Tóth versei ihlettek.
A kiállítás másnapján pedig egy néprajzi konferencia lesz a múzeumban.
– A Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnöke, dr. Szőke Anna tudomást szerzett arról, hogy mi itt egy Tóth Ferenc kiállítással készülünk, és úgy döntöttünk, hogy két egymást követő napra tesszük a megnyitót és a néprajzi konferenciát. A szombati program elején Tóth Ferencre emlékezünk. A tanácskozás témája ezúttal Vajdaság lesz, és nemcsak itteni, hanem magyarországi fiatal néprajzkutatók és kulturális antropológusok is részt vesznek rajta. Célunk, hogy minél többen kutassanak itt, Vajdaságban, hogy minél jobban megismerjük környezetünk néprajzát.
Ezekhez a programokhoz szervesen kapcsolódik a hagyományos Tóth Ferenc Vers- és Prózamondó Szemle is.
– Természetesen az idén is megrendezzük. A szemle pontos dátuma október harmadika lesz, és nagy öröm számunkra, hogy egyre népszerűbb. Olyannyira, hogy kinőtte a Gorica épületét, és ezért a Művelődési Házba költöztetjük át. A szemlére már most lehet jelentkezni egy szabadon választott verssel.
A fent ismertetett programok természetesen mindenkihez szólnak, és talán minden érdeklődőhöz közel tudja hozni a fiatalon elhunyt topolyai tanárt, néprajzkutatót, költőt, művelődésszervezőt.
