Hétvégén tartották meg a 16. Magyar Pókásztalálkozót Topolya Község Múzeumában. A rendez- vény a gyermekek részére szervezett foglalkozásokkal kezdődött, az alsósokat Gazsó Hargita és Petromarkov Alexandra várta, akik Pókinvázió címmel tartottak kézműves-foglalkozást. A felsősökkel Kovács Gábor, Vári Gábor és Gyurkovics Henrik foglalkozott, és igyekeztek a gyerekekkel minél jobban megismertetni a pókok világát, és bevezetni őket az arachnológia tudományába. A péntek esti megnyitón Gazsó Hargita, a múzeum megbízott igazgatója, valamint Vukájlovics Pecze Natália biológiatanár köszöntötte az egybegyűlteket, majd Szabados Klára, a Tartományi Természetvédelmi Intézet munkatársa tartotta meg a nyitóelőadást A Bácsér völgyeinek természeti értékei címmel. A szombati program már délelőtt elkezdődött, és a nap folyamán körülbelül húsz tudományos előadásra került sor, amelyet hazai, magyarországi és erdélyi szakemberek, illetve lelkes amatőrök tartottak meg. A prezentációk ismét csak bebizonyították, hogy soha nem ismerhetjük eléggé környezetünket, hogy mindig vannak újabb és újabb felfedezni való dolgok, amelyek csak a megfelelő megszállott kutatóra várnak. Az előadások, amellett, hogy az imént felsorolt Kárpát-medencei országok pókvilágába kalauzoltak el bennünket, egy tágabb kitekintést is engedélyeztek, hallhattunk ugyanis beszámolókat az Egyesült Arab Emirátusokban, Marokkóban, Új-Zélandon tett szakmai utazásokról is. Az előadók között a biológusok és ökológusok mellett több mezőgazdasági szakembert is találhatunk, ezzel is bizonyítva azt a tényt, hogy a tudományágak között nehéz éles választóvonalat húzni, hisz egy-egy téma több oldalról is vizsgálható. Egy hat főből álló kutatócsoport például a következő címmel tartott előadást: A mezőgazdasági táj löszgyepfoltjainak pókközösségei: hasznosak-e az integrált szántók és a táji diverzifikáció? Egy jó szakember nem elégszik meg az elméleti tudásszerzéssel, éppen ezért a találkozó tagjai a kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére terepmunkán is részt vettek. A vasárnap az „ismerjük meg Vajdaságot” jegyében zajlott, a pókászok ugyanis fél nap erejéig hátat fordítottak szenvedélyüknek, és Doroszlóra utaztak, ahol a Móricz Zsigmond Művelődési Egyesületben Wilhelm József történész tartott előadást Hermann Ottó magyar természettudós doroszlói tartózkodásához kötődő legendákról és a valóságról, majd ezt követően meglátogatták a faluban lévő kegyhelyet. Később megtekintették az egykori Bács-Bodrog vármegye megyeházát, vagyis a zombori városházát.
Kérésünkre Vukájlovics Pecze Natália beszélt a találkozóról.
– Régóta részt veszek a pókásztalálkozókon, és a legutóbbi találkozásunk alkalmával felvetettem, hogy mi lenne, ha a következőt itt, Topolyán tartanánk meg. Ez az első alkalom, hogy Vajdaság ad otthont ennek az eseménynek. Korábban sokat beszéltem a kollégáknak környékünk pókvilágáról, és mindig le voltak nyűgözve a sokszínűségtől és fajtagazdagságtól, ami ezt a vidéket jellemzi. Ez annak köszönhető, hogy a közép-európai és a balkáni hatás is elér bennünket. Számos érdekes és értékes pókfajta él a vidékünkön, és ezek közül több igen magas fokú védettséget élvez az Európai Unióban. Nálunk a védelem még gyerekcipőben jár – mondta a tanárnő, majd azt is megtudtuk tőle, hogy a pókok számára a legmegfelelőbb, ha a gyepet
rendszeresen kaszálják. Éppen ezért a mostani állapotok, amikor is a védetté nyilvánítás miatt senki sem meri kaszálni a tó körüli területet, nem felelnek meg a pókoknak.
