dr. Csordás Mihály
Idén szeptember 26-án 37. alkalommal szervezik meg kishegyesen a Csépe Imre Irodalmi Emléknapot, amely a kishegyesi író és költő irodalmi munkásságának értékelésén túl az évtizedek során egy őszi vajdasági irodalmi nappá nőtte ki magát. Az idei rendezvényről beszélgettünk dr. Csordás Mihállyal, az emlékbizottság elnökével.
– Több mint másfél évtizede annak, hogy Csépe emlékének őrzéséből egy őszi irodalmi nappá minősítettük a Csépe-napot. Kiterjesztettük érdeklődésünket a nyelvészet és a folklór és más rokontudományok irányába. Tulajdonképpen ezzel nem tértünk el Fehér Ferencék alapelképzelésétől, mert már a kezdetektől is bevonták az emléknap körüli tevékenységebe a nyelvészeket és néprajzkutatókat. Erről tanúskodik az a könyv, amely a 80-as években készült a Forum gondozásában és azokat az irodalomtörténeti nyelvészeti és néprajzi tanulmányokat tartalmazza, amelyek a Csépe-napokon hangzottak el. Az idei rendezvény ennek a gondolatnak a továbbvitele, mégpedig olyan megközelítésből, hogy nem pusztán irodalmi jelenségeket írunk le az értékelésekben, hanem a Pestről Szegedről vagy Zentáról jövő irodalmárok, irodalomszociológusok, irodalomtörténészek boncolgatják a magyar irodalom és a vajdasági kultúra közötti vonatkozásokat. A zentai zEtna irodalmi műhely köré gyülekező alkotók a nap keretében egy újfajta irodalmi megnyilatkozási formát mutatnak be. Elmondható tehát, hogy irodalom-központú lesz az idei rendezvény – mondta dr. Csordás Mihály.
Az irodalmi nap szerves részét képezi az Aranyeső elnevezésű vers- és prózamondó verseny, amelynek keretében kishegyesi és bácsfeketehegyi iskolások lépnek fel.
– Szeptember eleje óta folyik a diákok körében a vers- és prózamondó versenyre való felkészülés, a legjobbak hagyományosan fellépnek a Csépe-nap központi ünnepségén. Egyszerű szavalóversenynek gondolhatná az ember, de azzal, hogy bevittük a Csépe-nap programjába különös jelentőséget kapott, mert jelzi a folytonosságot a szellemi értékek megőrzése terén, kezdve a legfiatalabbaktól a legidősebbekig. Fehér Ferenc a „költői hűség aranyesőjének” nevezte Csépe költészetét és nekünk is az a szándékunk, hogy az Aranyeső éltesse és táplálja a kishegyesi, bácsfeketehegyi gyerekek irodalomszeretetét – mondta a bizottság elnöke.
Pontosan egy évtizedes kihagyás után az idén az emlékbizottság odaítélte a Csépe Emlékplakettet.
– A kapcsolódó hagyományok ápolásában elért eredményekért szoktuk odaítélni fórumoknak és egyéneknek. Az idén ezt a rangos elismerést az emlékbizottság a Magyar Szó szerkesztőségének és Gobby Fehér Gyula írónak ítélte oda. Az előbbinek azért, mert gyakorlatilag négy évtizede rendszeresen kíséri a Csépe-napok történéseit és hozzásegített a népszerűsítéséhez, sőt a korábbi esztendőkben, amikor lehetősége volt a szerkesztőségnek, oly módon is támogatta a rendezvényt, hogy vállalta a plakátok és a meghívók nyomtatását is. Gobby Fehér Gyula évtizedeken át részt vett az emlékbizottság munkájában és az előző legalább két mandátumban az elnöki teendőket is ellátta – hallottuk dr. Csordás Mihálytól.
A Csépe-nap zárórendezvénye Ruzicskay György neves szarvasi származású, Párizsban is sokat alkotó festő kiállításának megnyitója lesz.
–Az elmúlt évek során szoros kapcsolataink alakultak ki a Kőrös-szögi Kistérséggel, amelyhez testvértelepülésünk Bébésszentandrás is tartozik és amelynek központja Szarvas. Szarvas most egy kivételes értékű kiállítással lepett meg bennünket, mert ilyen értékes kiállítás megítélésem szerint még nem volt a Csépe-napokon. Ruzicskay György méltán mondható világhírű festőnek, aki élete nagy részében Párizsban alkotott, s most alkotásaiból harmincat a Csépe-nap közönsége is láthat – mondta dr. Csordás Mihály.
