2024. november 23., szombat

Csőd előtt a Žitko

Az egykori malomipari óriásban jelenleg áll a termelés

A topolyai cég kálváriája azzal kezdődött, hogy áron alul eladták. A vállalat vezetősége megfelelően látta el a feladatát – véli a szakszervezeti elnök, ám a belgrádi tulajdonos fejőstehénként bánt a Žitkóval. A munkások már csak azt remélik, hogy a vezetők tiszteletben tarják a kollektív szerződést.

Ha topolyai brandről beszélünk, akkor elsősorban a Žitko jut az ember eszébe. A malomipari vállalatnak 100 éves hagyománya van, és egészen 2003-as privatizációjáig nagyon komoly termelés folyt a cég létesítményeiben. A Žitko rendelkezik Vajdaság legnagyobb kapacitású gabonatárolóival és a topolyai malom teljesítménye is a szerbiai élvonalba tartozott. A cég tulajdonában van még a szikicsi malom (a maga korában igen korszerűnek számított) és gabonatárolók, egy tésztagyár, a bácskossuthfalvi elektromos malom, valamint tulajdonában volt a pacséri mezőgazdasági birtok. Ez utóbbihoz tartozik 400 hektár termőföld, egy korszerű, padlófűtéses sertéstelep és egy takarmánygyár.
A Žitko mélyrepülése a hét évvel ezelőtti privatizációval kezdődött, amikor a belgrádi Verano Motors áron alul, mindössze 2,8 millió euróért megvásárolta a vállalat-komplexumot. A későbbiekben a tulajdonos a vállalathoz tartozó pacséri birtokot 4 millió euróért adta el. Ez a tény, hogy drágábban kelt el a cég egy része, mint korábban maga cég, visszaélésekre enged következtetni. Jelen pillanatban áll a termelés, és a Žitkót 35 millió euró adósság terheli. Míg a vállalat két főhitelezője, a Komercijalna és az AIK bankok a pénzüket követelik, addig a tulajdonos Verano Motors tekintélyes összeggel tartozik magának a Žitkónak.

Sandić Tadiša, a vállalat szakszervezetének elnöke arról számolt be lapunknak, hogy a privatizáció pillanatában közel 600 munkást foglalkoztató vállalatban jelenleg mindössze 200-an dolgoznak, de félő, hogy nagy részüket technológiai fölöslegnek fogják nyilvánítani.
– Jelenleg 209 dolgozója van a Žitkónak, és a vállalat 5 százalékos kapacitással dolgozik. A dolgozók fizetésük 65 százalékát kapják és sokan kényszerszabadságon vannak. Hétfőn volt megbeszélésünk a vállalat vezetőségével, de semmiben sem sikerült megegyeznünk. 65–100 munkást technológiai fölöslegnek akarnak minősíteni és a kollektív szerződést megszegve elbocsátani – mondta el. A szakszervezeti elnök meglátása szerint a kétségbeejtő állapot okát nem Topolyán kell keresni és csak remélni tudja, hogy tiszteletben tarják a munkások jogait.
– Úgy vélem, hogy a vállalat itteni vezetése megfelelő módon látta el a feladatát, a Žitko csődjéért egyedül a Verano Motors felelős. A jelenlegi helyzetben a szakszervezet azt szeretné elérni, hogy tartsák tiszteletben a kollektív szerződésünket, amit 2011-ben kötöttünk. Garanciák nélkül nem fogadhatjuk el a kínált végkielégítést, amit 10 havi részletben akarnak kifizetni. Félő, hogy sohasem kapnánk meg a járandóságunkat, mert a vállalatnak nincs tőkéje – hangoztatta Sandić. Reméli, hogy még meg lehet menteni a Žitkót. Elmondása szerint a dolgozók minimálbérért is hajlandók lennének dolgozni, ha ily módon meg lehetne menteni a céget.
Szerettük volna megtudni, hogy a Žitko vezetősége hogyan látja a helyzetet, de ők sajnos nem vállalták, hogy nyilatkozzanak a médiának.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás