Bácsfeketehegyen nagy szükség van a komaszációra
A bácsfeketehegyi és szikicsi kataszteri községekben várható tagosítás nem szerepelt ugyan a kishegyesi Községi Tanács tegnapiülésének napirendjén, de mivel a mai képviselő-testületi ülésen határozat születik róla, az ülés végén Hallgató Sándor kezdeményezésére komoly beszélgetés alakult ki a témáról. A témát az ülésen elnöklő Csóré Róbert polgármester azzal vezette fel, hogy szerdán tartotta meg ülését az állami földek bérbeadásával foglalkozó községi bizottság, és ezen olyan állásfoglalás született, hogy Bácsfeketehegyen és Szikicsen el kell indítani a komaszációt.
A tagosítás szükségessége az állami földek bérbeadásának első évében merült fel, mivel e két település határában a korábbi évtizedekben egyszer sem volt ilyen akció, a tulajdonjogi viszonyok viszont annyira megváltoztak, hogy a nyilvántatrtási könyvek nagymértékben eltérnek a valóságtól. Vannak olyan gazdák, akik nem is tudták, eredetileg hol voltak a földjeik. Természetesen legalább ekkora gond az is, hogy a felaprózottság miatt igencsak megnövekedtek a termelők költségei. A polgármester tájékoztatta a tanácsot, hogy a komaszáció az előzetes számítások szerint mintegy 200 millió dinárba kerül majd, előreláthatólag három évig tart és az idei évre a kölségvetésben 35 millió dinárt irányoztak elő erre a célra. A község igyekszik pályázatok útján megszerezni minden elérhető köztársasági és tartományi támogatást, de bizonyos, hogy – akárcsak annak idején Kishegyesen – a földek tulajdonosainak is hozzá kell járulniuk a rendezéshez.
A vita során Pál Károly, az illetékes községi bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a tagosításban két elv lesz fontos: egyrészt az, hogy maradéktalanul szükség van rá, másrészt pedig, hogy a lehető legkisebb költséggel mennjen végbe. A végcél pedig a parcellák megművelésének társadalmi kifizetődése. Mint elhangzott, biztosan lesznek olyanok, akik szerint ezt nem most vagy nem ilyen gazdasági körülmények között kellene elvégezni. Tagadhatatlan azonban – amint azt Bácsi Gábor hangsúlyozta –, hogy lehet, éppen ez az utolsó pillanat ennek a munkának az elvégzésére, mert kérdés, hogy egy-két év múlva lesznek-e még állami földek. Ha nem maradnának meg, akkor megszünnének a jelenleg rendelkezésre álló források, nemcsak a községben, hanem tartományi és állami szinten is, hiszen ott is a földek bérletéből származó pénz egy részét fordítják erre a célra.
A község különféle pályázatok útján igyekszik majd enyhíteni a kiadásokon, de a megmaradó részt a tulajdonosoknak kell fedezniük. Elmondták azt is: a bizottság külön ügyel arra, hogy ne ismétlődjenek meg a Kishegyesen elkövetett hibák. Odafigyelnek például arra, hogy ne lehessen privatizálni a kerteken átívelő vízelvezető árkokat, és ne csökkenjen a fontosabb dűlőutak szélessége.
