A tegnapi tanácskozáson (Fotó: Papp Imre)
Nemcsak a mezőgazdasági, hanem más ágazatok szövetkezetei megalakításának kérdéseit is rendezi a készülő szövetkezeti törvény, amely az 1996-os jogszabályt váltja fel. A készülő törvényről tegnap Kishegyesen tartottak tanácskozást az észak-bácskai parasztszervezetek és mezőgazdasági intézmények képviselői.
Bár a leendő jogszabály számos új megoldást tartalmaz, a szervezetek képviselői arra szerettek volna leginkább választ kapni, hogy a törvény értelmében vissza lehet-e igényelni az időközben eltulajdonított szövetkezeti vagyont. Erre is lesz lehetőség, de senki sem vállalt arra garanciát, hogy a szövetkezetek ezúttal sikeresebbek lesznek, mint korábban.
A törvényről Radica Jovanov, a Tartományi Szövetkezeti Szövetség elnöke és Jelena Nestorov Bizonj, a szövetség titkára beszéltek. Az egybegyűlt földműveseket és földműves-szervezeti képviselőket valamint a vendégeket, többek között Fremond Árpád képviselőt, a mezőgazdasági bizottság tagját, Dobai János tartományi mezőgazdasági titkárhelyettest, Szabó Józsefet, a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap igazgatóját Bácsi Gábor kishegyesi mezőgazdasági osztályvezető és Pál Károly, a képviselő-testület elnöke üdvözölték. Mindketten kiemelték, hogy a kishegyesi községben a birtokok privatizálása során nagy kár érte a szövetkezeti vagyont, mert a birtokok eladásakor egyáltalán nem vették figyelembe a szövetkezeti vagyont, vagyis egybemosták az állami és a társadalmi tulajdonnal. Az új törvényről szólva Jelena Nestorov Bizonj kimelte, hogy a korábbi törvényekhez képest ezúttal az illetékes minisztérium a szövetkezetek (földművesszövetkezetek, lakásszövetkezetek, ifjúsági szövetkezetek...) képviselőinek bevonásával készítette el a jogszabályt és ennek megfelelően a rendelkezések sokkal inkább tükrözik a szövetkező termelők érdekeit is.
Mint a bevezetőből és az utána következő vitából is kiderült, a szövetkezetek esetében az egyik kulcsfontosságú kérdés a szövetkezeti vagyon kérdése. Az új törvény is úgy rendelkezik, hogy a szövetkezeti vagyon oszthatatlan és a szövetkezet felbomlását követően vagy egy másik szövetkezetre, vagy az államra száll a tulajdonjog. Ezzel ugyan útját lehet állni a szövetkezeti vagyon széthúzásának, vagy annak, hogy valaki esetleg többségi tulajdonhoz jusson a szövetkezetben , másrészt viszont a termelők szerint a közös beruházások kerékkötője is lehet, ha a szövetkezeti tagok esetleges távozásuk esetén nem kaphatják meg a befektetésük rá eső részét. A másik fájó pont, hogy az egykori birtokok privatizálásakor az állam egyáltalán nem vette figyelembe a szövetkezeti vagyont, s így nemcsak színháztermeket, és egyéb közösségi épületeket, hanem még iskolaépületeket is magánkézbe adtak, nem is szólva a szántóföldről, amelynek szövetkezeti mivoltát a szervezetek bizonyítani is tudták. Ha ez a folyamat annak idején elkezdődött, az új törvény értelmében megalakuló szervezetek ismét elindíthatják követeléseiket, arra azonban senki sem tud vállalni garanciát, hogy sikerrel is járnak majd.
A szövetség képviselői vállalták annak kijavítását is, mely szerint a szövetkezet megalakításakor a nevet szerb nyelven, vagy valamilyen idegen nyelven lehet feltüntetni. Mint a horgosi szövetkezet képviselője mondta, tudomása szerint a magyar nyelv és a magyarok nem idegenek, vagyis bele kell foglalni a nemzetiségek nyelvét is.
