Egy még 2017-ben megkezdett régészeti projekt keretében elkészült Bácska északi részének régészeti térképe. A 2021 őszén és az elmúlt évben lebonyolított két nagy kampány során több száz régészeti lelőhelyet térképeztek fel. Mivel a projekt még nem fejeződött be, ez a szám várhatóan még magasabb lesz. A projekt öt évvel ezelőtt indult, egy hasonló, bánáti régészeti lelőhelyeket feltérképező kezdeményezés mintájára. Több szakaszból áll, amelyek több éven keresztül zajlanak. A Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet 2022-ben a kulturális minisztérium pályázatán kapott támogatást, melynek keretében Topolyán végeztek kutatásokat. Dr. Neda Mirković Marić konzervátor archeológus elmondta, hogy Topolya község önkormányzata is 200 ezer dinárral járult hozzá a projekthez, melynek keretében csaknem 150 feltárásra váró régészeti lelőhelyet térképeztek fel csak Topolya község területén. A felszíni kutatást a község déli részéből kiindulva, Bajsa és Pannónia területén kezdték. Tavaly az év vége előtt, körülbelül egy hónap alatt, további mintegy 50 lelőhelyet találtak Zobnatica, Karađorđevo, Tomislavci, Bački Sokolac, azaz Cserepes, Bácskossuthfalva, valamint Pacsér közelében.
Dr. Neda Mirković Marić értékelése szerint az eddigi eredmények rendkívül jók, számos lelőhelyet térképeztek fel, melyek különböző időszakokból erednek. Az ásatások még váratnak magukra, de a terepi felmérés alapján úgy tűnik, hogy nagyon sok lelőhely van az ókorból, vagyis a szarmata korból, a középkorból, sőt vannak lelőhelyek a történelem előtti időkből és a bronzkorból is. Példaként említette, hogy Zobnaticánál, illetve annál kicsit északabbra találtak egy bronzkori lelőhelyet. Idén reményei szerint sikerül majd forrást biztosítani arra, hogy Njegoševo, Svetićevo, Zentagunaras és Pobeda, valamint a Topolya városhoz tartozó Karkatur, azaz Mićunovo területén is kijelöljék a régészeti szempontból érdekesnek ígérkező lokációkat. A lelőhelyek megjelölése, majd esetleges feltárása több szempontból fontos és hasznos. A jövőbeni területrendezési tervek készítése és építési engedélyek kiadása esetén hasznosak az ilyen információk. A feltárás során kinyert leletek vizsgálata, az információk feldolgozása pedig tudományos szempontból felbecsülhetetlen értéknek számít.
KISHEGYESNÉL KEZDŐDIK A MÁSODIK FÁZIS
Jelenleg Kishegyesnél folynak az ásatások. Dr. Neda Mirković Marić vezeti ott is a munkálatokat, és azokkal kapcsolatban elmondta, hogy éppen most fejeződött be az első fázis, amikor is a felső földréteget eltávolították, kijelölték a feltárandó helyeket, köztük a sírokat. Mintegy tíz nap múlva már a közelebbi eredményekről is be tud majd számolni. Egyelőre arról tájékoztatott, hogy nagy valószínűséggel egy hosszabban elnyúló egykori szarmata településről van szó, egyben olyan helyről, ahol később az avarok is megtelepedtek. Az előbbiek beolvadhattak a később érkező népességbe. Korábban is tártak már fel Kishegyesen avar kori sírokat. A most szóban forgó lelőhely jó része pedig több mint egy évszázadon át az egykori vasúti töltés alatt „rejtőzött”.
Nyitókép: Kishegyesnél kezdődik az ásatás második fázisa, amely a tervek szerint egy hónapig tart (Tóth Péter felvétele)
