November 14-én, tegnap délután a topolyai önkormányzat, a magyar pártok képviselői és emlékező polgárok az 1944-ben kivégzett ártatlan áldozatok emléke előtt hajtottak fejet a topolyai Nyugati temetőben alkalmi műsorral, koszorúzással egybekötött ünnepi megemlékezésen keretében.
– A magyar közösségi emlékezetnek élnie kell! Élnie kell mindennapjainkban is, azért, hogy felnövő nemzedékünk megismerje tragédiánk valós képét, soha ne felejtse el. Hogy az utókor tanuljon e véres korból, azzal a céllal, hogy soha, de soha ne ismétlődjön meg. Mi, magyarok szembe tudtunk nézni történelmünkkel, a történelmi megbékélés, a békés együttélés, a közös jövő miatt. A szerb nemzettől bocsánatot kértünk az 1942-es újvidéki razzia és egyéb atrocitások elkövetése miatt, de ugyanúgy joggal várjuk el a szerb nemzeti közösségtől, hogy ugyanilyen együttérzést tanúsítson a mi magyar ártatlan áldozataink iránt. Mert ártatlan áldozat és ártatlan áldozat között nincs különbség! Reménykedve vettük tudomásul a híreket, melyek szerint Tomislav Nikolić szerb köztársasági elnök és Áder János, Magyarország elnöke jövőre együtt fognak emlékezni, és együtt fogják elhelyezni a kegyelet virágait az 1944/45-ös magyar és az 1942-es szerb ártatlan áldozatok emlékére. Úgy véljük, ez a szimbolikus lépés a történelmi megbékélés felé vezető út első fontos állomása lesz! – hangzott el többek között Egeresi Sándornak, a központi VMSZ elnökségi tagjának, a tartományi parlament képviselőjének a topolyai kegyeletadó ünnepségen elhangzott beszédében az ártatlan áldozatok emlékére és tiszteletére állított, Zsáki István alkotta emlékműnél és a kivégzettek neveit megjelenítő emléktáblánál, miután Kókai Mernyák Melinda, Topolya polgármestere szólt az egybegyűltekhez:
– Azutókornakafeladataéskötelessége,hogyamúltraemlékezzen,mertezzelerősödikaközösség. Azaközösség, amelyközösentudemlékezni, vagyakárközösenünnepelni,csakaztudgyarapodni,gazdagodni.Találjukmegatiszteletet,aszabadságot,éslegyenrészünkagyarapodásbanazzal,hogymaközösenhelyezzükelakegyeletvirágait,hogyegykéntgyújtsunkmegegy-egymécsest – szólított fel Topolya első embere.
A megemlékezésen dr. Szakmány Major Edit, a VMSZ topolyai szervezete elnökének köszöntőjét követően, a topolyaiKodályZoltánMagyarMűvelődésiKözpontAuroraStúdiója egyik tagjának, Dudás Györgynekalkalmiszavalatahangzott el, Kovács László, a VMDP topolyai és kishegyesi körzeti szervezetének elnöke szólalt fel. AmegemlékezésegyházirészébenfőtisztelendőFazekas Ferencesperesmondottimát, azt megelőzően pedigNagy Tibor történész, a kérdéskör kutatója az elmúlt egy évben a Zentai Levéltár és a Szabadkai Levéltár anyagának átvizsgálása után gyűjtött új ismeretanyagról, az Újvidéki Levéltárban folyó kutatási eredményeiről számolt be a nyilvánosságnak. Topolyán és környékén körülbelül kétszáz ember eltűnését feltételezik, névvel, egyéb adattal a tavalyi évig hatvankét embert sikerült beazonosítani. Számuk az elmúlt év folyamán, Nagy Tibor kutatómunkájának köszönhetően, nyolcvanháromra növekedett. 1944 október végétől november elejéig a valamikori Izbor áruház helyén álló régi községháza épületében megkínozták, agyonverték az ide toloncolt ártatlan áldozatokat. Őket a mai teniszpálya alá temetették. Itt alakult ki Topolya város legnagyobb jelöletlen tömegsírja. A tegnapi kegyeletadáson, miután az emlékező gyülekezet a Nyugati temetőben elhelyezte az emlékezet virágait, koszorúzott és mécseseket gyújtott a mártírok emlékére a topolyai teniszpályánál is.
