2024. július 17., szerda

Csend(élet)ek

Zsáki István festőművész olajfestményei Topolyán

Fegyelmezett, jókedvű, jó humorú, áldozatos, erkölcsileg tiszta művész, példás életű ember. A fenti jelzőkkel illette Ninkov K. Olga művészettörténész, a szabadkai Városi Múzeum munkatársa Zsáki István festőművészt, akinek szülővárosában, Topolyán, tíz év után, a napokban nyílt önálló kiállítása. Tíz évvel ezelőtt tájképeivel ismerkedhetett meg a közönség, az Art Galleryben december 20-áig látogatható kiállításán pedig festészeti munkássága utóbbi tíz évében született csendéleteiből látható válogatás.

A csaknem negyven olajfestményt felvonultató kiállítást, amely a Csend címet viseli, Ninkov K. Olga nyitotta meg:

Ninkov K. Olga és Zsáki István mellett a kiállításmegnyitón Gazsó Hargita, a Topolyai

Múzeum múzeumpedagógusa szólt a közönséghez, a zenét Mirnics Gyula szolgáltatta (Szabó Anikó felvétele)

– Tíz éve Zsáki Istvánról szólva immár nemcsak a pedagógusról és a kiállító művészről beszélhetünk, hanem művészeti szervezőről is. Kevés alkotóban van meg az a tulajdonság, hogy olyan áldozatos tud lenni, hogy másoknak is szervez kiállításokat – hangzott el a művészettörténész tolmácsolásában, amikor is a mostanáig negyven önálló kiállítással bíró festőművészről, a Topolyai Művésztelep házigazdájáról és a telep képtárának, az Art Gallerynek vezetőjéről és munkásságáról szólt a nagyszámú érdeklődőnek.

– Zsáki festményein az anyag, a papír, az ún. eldobott tárgyak felé irányuló szeretet jelenlétét vélem felfedezni. Több ciklusról is beszélhetünk Zsáki István ópuszában: kezdetben a lírai absztrakció uralkodott. A most kiállított alkotásokon, ahogy már korábbi képein is látható, hogy őt nem érdekli az emberi, állati figura. Leginkább a föld színei, a zöld, valamint a sárga jelennek meg olajfestményein. Metafizikus térben vannak elhelyezve a tárgyai, ahogy például a nyolcvanas évek végéig élő babaciklusának eldobott, senkinek sem kellő játékbabái is – fejtette ki Ninkov K. Olga, aki Zsáki tájképfestői munkásságot is jellemezte, a művésztelepi mozgalom vonzásában élő festőművész elismeréseiről, érdemeiről is szólt közönségének.