A 130 éve született Kodály Zoltánra, valamint arra a jeles eseményre emlékeztek karácsonyi műsoruk keretében a topolyai Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ képviselői, hogy központjuk húsz éve viseli Kodály Zoltán nevét.
Az 1882. december 16-án, Kecskeméten született Kodály Zoltán a XX. századi magyar zene meghatározó egyénisége. Életcélja volt, hogy hazájában mindenkihez eljusson a letisztult ősi népművészet, és hogy Európa is megismerhesse nemzeti kultúránk valódi értékeit, ismertette az alkalmi műsor helyszínét, a topolyai Csáki Lajos Általános Iskola sportcsarnokát megtöltő ünneplő közönséggel Molnár-Gábor Ildikó műsorvezető, a Kodályban működő Aurora Stúdió vezetője. Az esten Kókai Mernyák Melinda, Topolya polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket.
– A Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ tagjai és vezetősége azért választották húsz évvel ezelőtt az egyesületnek Kodály Zoltán nevét, hogy a híres zenepedagógus, népzenegyűjtő és zeneszerző zenepedagógiai és nemzetnevelő koncepcióinak méltó képviselői legyenek – tolmácsolta a műsorvezető, majd kiemelte:
„A mi kősziklánk más nem lehet, mint az ősi magyar dal” – hirdette Kodály Zoltán, és vallják a Kodályosok. Ma esti műsorunkban azokra a tájakra kalauzoljuk közönségünket dallal, tánccal, zenével, amelyeken Kodály gyűjtött.
„És mint az ékszer is holt kincs a láda fenekén, életet kap akkor, ha viselik: a népdal is mennél többeké lesz, annál nagyobb lesz világító és melegítő ereje.” A fentebb jegyzett Kodály-idézettel ismertette, ajándékozta meg közönségét az alkalmi rendezvényen a Kodály tagsága, kívánva, hogy a népdal melegítsen mindannyiunkat karácsonykor és a következő esztendőkben is. A Cirkalom és a Cickom táncegyüttes leánykara somogyi dalokkal, a Kaláris asszonykórus és a Csörgő citerazenekar Békés megyei dalokkal lépett közönség elé. Mátyusföldi táncokat, bukovinai székely táncokat vittek színpadra a Cirkalom táncegyüttes tagjai, a Cickom együttes közreműködésével pedig vajdaszentiványi, Küküllő menti és szászcsávási táncok is szerepeltek előadásukban. A Szélszirom táncegyüttes rábaközi táncokkal lépett fel. Illyés Gyula, Tolnai Ottó és Dsida Jenő a műsorban közreadott gondolatai tették maradandóbbá az ünnepi perceket az Aurora Stúdió tagjai fellépésének köszönhetően.
– Nincs karácsony énekek, köszöntők nélkül. Kodály népdalgyűjtő útjai során szokásdalokat és a hozzájuk tartozó szokásokat is felgyűjtötte. Népdalfeldolgozásaiban, a fiataloknak írt kórusműveiben ezek a népdalok, szokásdalok közül válogatott – emlékeztetett Molnár-Gábor Ildikó, majd kiemelte, hogy ezúttal a karácsonyi hangulatot a színpadon elsősorban a Művelődési Központ legfiatalabbjai teremtik meg. Karácsonyi énekek és köszöntők hangoztak el az óvodások csoportja előadásában, az alföldi kántálás szokása idéződött az alsósok csoportjának köszönhetően. Mielőtt a Csalóka zenekar kíséretében a Cirkalom, Cickom, Szélszirom táncegyüttesek, valamint a Kaláris asszonykórus tagjainak előadásában felcsendült a Mennyből az angyal, a közönség a Cirkalom táncegyüttes betlehemezőinek nagyszalontai betlehemes játékát kísérhette figyelemmel. A karácsonyi alkalmi műsor napján a Kodály-házban a központ képző- és iparművészeti műhelyének, a Szivárvány szakkörnek karácsonyi kiállítását állították fel a tagok pasztelltechnikával készült alkalmi munkáiból, az általuk készített karácsonyi képeslapokból és azon mézeskalácsokból, amelyeket a topolyai Művelődési Ház Téli varázslat elnevezésű mézeskalács- és ikebanakiállításán díjaztak.
