Lenyomatok – Vajdasági helytörténeti írások címmel mutatták be a Juhász Erzsébet Könyvtár érdeklődőkkel megtelt bácskossuthfalvi fiókjában Besnyi Károly kötetét, amely a Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány kiadásában jelent meg. A jelenlevőkhöz elsőként dr. Garaczi Imre, a kiadó egyik vezetője, filozófiatörténész, a veszprémi Pannon Egyetem docense szólt. Elmondta, VHTA a kis példányszámú könyvek, így helytörténeti tematikájú kötetek kiadását is vállalja. A harminc év alatt több mint 200 könyvet adtak ki, és eddig kárpátaljai, erdélyi, sőt burgenlandi szerzőkkel is együttműködtek. A határon túli helytörténeti kutatások megjelentetését azért is támogatják, mert a magyarságtudat megőrzésének a „gyöngyszemei”.
Dr. Györe Géza, a kötet szerkesztője, a Pannon Egyetem docense méltatta a kiadványt.
– Teljesen véletlenül került szóba áprilisban, amikor nekem volt könyvbemutatóm a szülőfalumban, hogy Karcsinak van egy ilyen kézirata. Mivel már korábban ismertem a munkásságát és a kutatásait, ezért a kiadása nem volt kérdés. A könyv tördelését a szerző vállalta, a borítóját én készítettem. Nem ok nélkül szerepel rajta a falu régi pecsétje és a térképének a részlete Pacsér irányába, illetve az Ó-Moravicza megnevezés. A könyvben is lehet olvasni arról a bizonyos néhány évvel ezelőtti, hivatalos megnevezéssel kapcsolatos vitáról. Az anyakönyvi bejegyzések alapján az olvasó az egykor élt falubeli családok névadási szokásairól is találhat adatokat. Az idősebbek még emlékezhetnek arra az időre, amikor a falu község központja volt, erről és ennek a közigazgatási egységnek a megszüntetéséről, a hatásairól is olvashatnak. Besnyi Károly bemutatja még a helyi színjátszást, ír a bádogszelence történetéről, és megemlíti a Kossuth-szobrot is – ismertette dr. Györe Géza.
A kötet szerzője, Besnyi Károly köszönetet mondott a könyv kiadását támogatóknak.
– Falunkat a nemzethez köthető állhatatos magyarságtudat jellemzi. Hogy az elmúlt évszázad viharában hogyan maradt fenn, azt jól tükrözi iskolánk névadója, id. Kovács Gyula festett képének a története is. Miután fia a több mint 100 évvel ezelőtti impériumváltás után nem tette le a hűségesküt, eltávozott Magyarországra, és magával vitte a festményt. A kép később visszakerült a faluba, a polgári kaszinóban kapott helyet, majd miután az iskola felvette a nevét, már ott található – mesélte egyebek között Besnyi Károly, aki reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a múlt iránt jelenleg érdektelen mai fiatalok néhány év múlva, idősebb korukban majd érdeklődnek a múlt, falujuk múltja iránt.
Nyitókép: Besnyi Károly könyvbemutatója a bácskossuthfalvi könyvtárban (Kazinczy Paszterkó Diana)
