A Művelődési Ház által fenntartott tájházban az idén is megtartották, az immár hagyományos Szent Iván-napi népszerű foglalkozást. A gyerekek megismerkedtek a Keresztelő Szent János napjához fűződő népszokásokkal és babonákkal, emellett koszorúfonásban is részt vettek. A program során 18 órakor meggyújtották Szent Iván tüzét, amelyet körül ülve meghallgatták Benedek Elek A tűz című meséjét és hagyományos, a naphoz kapcsolódó népdalokat énekeltek. Sihelnik Ágnes, a program koordinátora elmondta, Szent Iván napja egy, úgynevezett, tisztitó, termékenységvarázsló és nyárünnep volt, amelyről már több mint száz évvel korábban is megemlékeztek elődeink.
– A Szent Iván-naphoz kötődő hagyományainka pogány világból maradtak ránk, amelyek később katolicizálódtak. Ehhez a naphoz kapcsolódik elsőként a legismertebb hagyomány, a tűzugrás, ez termékenységvarázsló, tisztító és nem mellesleg párválasztó hagyomány volt. A tüzeket nemcsak háznál, hanem a határban is megrakták, így próbálták megvédeni a földeket és a vetést. Az emberek a tűz mellett összegyűltek és virradatig énekeltek. Virágos Szent János napjának is nevezik ezt a napot, amelyet a koszorúkötés szimbolizál – hallhattuk, mint ahogy azt is, hogy az idén is szerves részét képezte a programnak a koszorúkötés.
– Dekoratív elemekből, virágokból kötöttünk koszorút, viszont régen ezeket a koszorúkat gyógynövényekkel rakták meg. Ennek is volt egy védelmi funkciója, a Szent Ivánkor kötött koszorúról úgy tarották, hogy az eresz alá vagy a ház külső falára helyezve megvédte a házat a villámcsapástól. A Szent Iván-i tűzbe is tettek gyógynövényeket, s úgy hitték, ezek a gyógynövények védik azokat, akik átugorják a lángokat. Erre a napra már megérik és el is kezd hullani az apró, savanykás alma, így Szent Iván tüzében almát is sütöttek, ehhez két ismert szokás fűződik. Az egyik, hogy a tűzbe dobott almáról úgy tartották, a légzőszervi betegségek ellen véd, megvédi azt, aki ezt a sült almát megeszi. A másik szerint, a túlvilágon Keresztelő Szent János gondjára vannak bízva azok a gyerekek, akik elhunytak, így a tűzbe dobott almából a túlvilágon ezek a gyerekek is részesülnek – mesélte Sihelnik Ágnes. A program csokoládészökőkúttal és pillecukorsütéssel zárult.
Nyitókép: A résztvevők megismerkedtek a naphoz fűződő babonákkal és népszokásokkal (Huszár Attila felvétele)
