Nagy érdeklődés övezte Papp László: Fehérre meszelt élet, pacséri szállások a XIX., és XX. században című magyar és szerb nyelven megjelent kiadványának, a pacséri Regionális Oktatási Központban megtartott bemutatóját. A hétvégi rendezvény a Medgyesi-Daku Alapítvány közreműködésével, a falu helyi közössége, illetve Topolya község támogatásával zajlott, a Moša Pijade Általános Iskola diákjainak fellépésével. A rendezvényen Komáromi Gizella, a Pacsér Művelődési Egyesület elnökasszonya köszöntője után dr. Pénovátz Antal, néprajzkutató, a kiadvány lektora és recenzense szólt a könyvről.
– Az adatközlők nagy része a gyermekkorát töltötte tanyán, ma már a 60-as 70-es éveit tapossa, a szerző tehát szinte az utolsó pillanatban gyűjtötte össze az ismeretanyagot. Így a könyvnek köszönve nem megy teljes mértékben veszendőbe az a korszak, mielőtt teljesen törlődne az emberi emlékezetből. Így a múltja iránt érdeklődő újabb nemzedéknek valamiféle kapaszkodót nyújthat. A kiadvány szól a néhai tanyasiak munkafeladatairól, életritmusáról. Valamikor a szállásokon élők tevékenysége alapozta meg a gazdaságot, ha ők nem élték volna meg hivatásként az életüket, nem teljesítették volna a feladataikat, akkor megállt volna az élet körforgása. Mert a mindennapihoz szükség volt gabonára, és más nyersanyagra. - mondta egyebek mellett dr. Pénovátz Antal.
A könyvet magyar nyelvről szerbre Sakalija Piroska ültette át, akitől a könyvbemutatón megjelent közönség megtudhatta, ugyan felemelő munkafolyamaton van túl, de nem volt egyszerű dolga egy-egy használati tárgy, kifejezés szerb megfelelőjének a megtalálása. A pontos fogalmazás érdekében több, a bunyevác hagyományokról, a Duna menti németekről íródott néprajzi tanulmányt vett alapul, igyekezett idősebb egyénekkel egyeztetni.
– A mai ember felfogása szerint a szállásokon fizikai munkával terhelt, nehéz élet folyt, viszont azt már elfelejtjük, hogy ebben az életformában még meg volt mindenkinek a helye, a feladata. A szállásiak tudták azt, hogy melyik nap mit kell-, és mikor csinálni. Valószínűleg ez is volt az oka, hogy az akkori emberek lelkileg-, szellemileg jelentősen tisztább életet éltek, összhangban a természettel, és a Jóistennel, embertársaikkal, még a házakat is az égtájakat tiszteletben tartva építették. A fizikai munkát beleszámolva valóban nehezebb életforma volt, de ugyanakkor az emberek békésebben, becsületesebben, boldogabban léteztek, lelkileg kiegyensúlyozottabban, amire a könyv címe, a Fehérre meszelt élet is utal. - hangsúlyozta egyebek mellett Sakalija Piroska, aki kitért arra is, hogy Papp László a szemtanúk személyes beszámolói alapján készített szöveges összefoglalót a családi közösségekről, régi fényképeket is felhasznált, illetve a levéltárban végzett kutatást, vagyis egy rendkívül szerteágazó munka eredményeként született a könyv.
Papp László bácskossuhtfalvi munkaszervező, mérnök, ékszerész, vadász, és nem utolsó sorban helytörténész, 1990 óta tagja a Monográfia Helytörténeti Egyesületnek, alapító tagja a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaságnak, a bácskossuthfalvi Iparos Egyesület elnöke. A Fehérre meszelt élet című, az egykori pacséri szállásokat feldolgozó kiadvány a 11. nyomtatásban megjelent könyve.
– A kutatást 2017-ben kezdtem el Szombathy Zoltán, korábbi tanácselnök felkérésére. Az emberekkel, a valamikori tanyasiakkal, azok leszármazottaival beszélgetve hamarosan kiderült számomra, hogy a téma mennyire érdekes, és emberközeli, milyen sok érzelmet, szép emléket hordoz magában. Akárkihez bekopogtam beszélgetni, mindenhol szeretettel vártak, és örömmel meséltek családjuk egykori életének helyszínéről. Elejével az volt az érzésem, hogy az adatközlőim emlékeit kiszínezte az idő és a nosztalgia. Miután azonban kutatásokat folytattam a témával kapcsolatban a Szabadkai Történelmi Levéltárban, az ott található részletes leltáradatok alátámasztották az elmondottakat, az egykor önellátó-, társadalmilag-, gazdaságilag független életközösségek virágzásáról, és hanyatlásáról. - hangsúlyozta a szerző, aki köszönetet mondott a lektor-recenzens, dr. Pénovátz Antal szigorú-, a tudományos szempontokat is figyelembe vevő hozzáállásának, mert ezzel is emelte a kiadvány színvonalát.
– A tanyavilág fénykora 1945-ig számítható, amit-, és akit a háború nem vitt el, abban kárt tett a Szocialista Jugoszlávia „ellenségeit kereső”, tagosításokkal-, beszolgáltatásokkal- és konfiszkációkkal teli következő néhány éve. A kutatásom során összesen 318 pacséri szállásról sikerült adatokat gyűjteni, 73 tanyáról tudtam 49 pacséri szerb és magyar ajkú adatközlőtől közelebbi információkhoz jutni. A könyv mellékleteként a falu határáról egy a komaszáció előttről származó 5 darabra felosztott térképet is mellékelek, ezen 144 szállás helyszínét sikerült pontosan beazonosítani. - hallhattuk. A Fehérre meszelt élet című könyvben szereplő régi képek-, és a Nagy Róbert helytörténeti gyűjteményét megörökítő fotók nyomdai előkészítését Besnyi Károly készítette, a borító ifj. Papp László munkája Živanović Helena festményének felhasználásával.
