Az Újvidéken zajló Lorist halászati, vadászati és idegenforgalmi kiállítás keretében tegnap délelőtt tanácskozást szerveztek a város fásításáról, parkosításáról, a felszólalók ismertették a 2021-ig előrevetített, átfogó urbanisztikai tervnek a város zöld területeire vonatkozó részeit, stúdiumait.
A városi környezetvédelmi igazgatóság és a Városépítési Intézet mérnökei, környezetrendezői elmondták, hogy a város fásítása elé az gördíti a legnagyobb akadályt, hogy a fákkal, bokrokkal és fűvel beültetett területeket a törvény „zöld területekként”, nem pedig „létesítményként” említi és kezeli. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a tervrajzokon meghagyják ugyan a szükséges helyet a fákkal, bokrokkal beültetett övezeteknek, de amikor az építkezés a vége felé közeledik, kiderül, hogy vagy az átjárók, vagy a parkolók, közműhálózati vezetékek, vagy valami más miatt nem jut elég hely ilyesmire. A fásítás a gyakorlatban csak akkor történik meg, ha már minden kész, és az építkezés körül marad még szabad hely. Ha a törvény úgy tekintene a fákra, mint „építendő objektumokra”, akkor vonatkozna rájuk az összes szabály, és a beruházók nem vágnák ki egykönnyen őket egy-két új parkolóhely kibetonozása miatt. A „zöld övezetként” bejegyzett terület rendeltetését – jogilag – egyszerű megváltoztatni, más a helyzet, ha „létesítmények” rendeltetésének megváltoztatásra kérik az engedélyt. – Az elmúlt évtizedekben egyik épület ötlettervezete mellé sem kaptunk a környék fásítására vonatkozó ötletrajzot, a beruházók a zöld felületek beültetésre úgy tekintenek, mint dekorációra, nem pedig mint funkcionális, közérdekű tevékenységre – panaszkodnak az urbanisták. Megértik, hogy a városnak szüksége van parkolókra és új utcákra, de úgy vélik, hogy ha hamarosan nem fogadjuk el a legalább 20 százalék zöld terület alapelképzelést és irányt, akkor könnyen egy embertelen városban találhatjuk magunkat.
Elmondták, hogy a közepes sűrűséggel lakott lakótelepeken legalább 15-30 százaléknak kellene lennie a zöld résznek, míg a sűrűn lakott városnegyedekben 10-20 százalék. A törvény szerint az iparövezetekben legalább 25, az óvodák, iskolák környékét pedig legalább 40-50 százalékban kell befásítani. Az új lakóblokkok közepén épülő garázsokra lehet ugyan fákat és bokrokat ültetni, de ehhez komolyabb, teherbíróbb garázstetőszerkezetre (a tetőkre legalább 0,5-1 méter földet kell szórni) és vízelvezető rendszerre van szükség, ami pluszköltségeket jelent.
Elhangzott az is, hogy az újvidéki városi fák – általában – rossz állapotban vannak, ez azért aggasztó, mert ha a fa rosszul érzi magát (zaj, sugár és egyéb szennyezettség miatt), akkor az a rossz életkörülményekre utal, és a lakók is bajban vannak.
Egy átfogó elemző tanulmány készítésének szükségességét is kilátásba helyezték, hiszen jelenleg annyira „nem érdekel bennünket a téma”, hogy még csak arról sincs kimutatás, hogy hány fa van Újvidéken.
