Az újvidéki városi képviselő-testület tegnap december 10-e, az emberi jogok nemzetközi napja alkalmából ülésezett. A teremben jelen voltak a tartományi, köztársasági, és nemzetközi emberjogvédő minisztériumok, szervezetek képviselői is, ünnepi megnyitóbeszédet Aleksandar Jovanović házelnök mondott.
Decemeber 10-e, az emberi jogok nemzetközi napja alkalmából Újvidéken is számos rendezvényt szerveztek, a Szabadság téren a CHRIS elnevezésű Szerbiai Emberjogi Bizottságok Vajdasági Központjának aktivistái osztogattak felvilágosító jellegű emberjogi prospektusokat. Az érdeklődő járókelőknek megmagyarázták, hogy mi is az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, és hogy miként valósíthatják meg jogaikat. A Nyilatkozat 60. születésnapja alkalmából a Vajdasági Szociáldemokrata Liga városi ifjúsági bizottsága is szórólapokat osztogatott a városközpontban, felvételünkön a CHRIS standja látható az Apolo központ előtt (Fotó: Dávid Csilla)
Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1948-ban, csupán három évvel a történelem legszörnyűbb emberjogtipró eseménye után elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amely alapvető jogokat biztosít a Föld minden lakójának. Az 1948. december 10-én mindössze 1700 szóban megfogalmazott, 335 nyelvre lefordított sajátos Magna Carta elfogadása azt jelentette, hogy ettől a naptól kezdve bolygónkon másként tekintettek az emberiségre, a politika megváltoztatta kötelességeit iránta.
Jovanović szerint Újvidék, mint több nemzetiségű, több nyelvű, több vallású, multikulturális központ, hosszú évek óta térségünk toleranciacentruma, jelenleg a legjobb hely arra, hogy a legszigorúbb demokratikus szabványokat is alkalmazhassuk. A toleranciaközpont-státust igyekszik megőrizni a jelenlegi önkormányzat, Jovanović sajnálattal állapította meg, hogy városunkban még mindig létezik családon belüli erőszak, munkahelyi elnyomás, HIV fertőzöttek, mozgássérültek, és egyéb csoportok hátrányos megkülönböztetése, és hasonló jogtiprások... Emlékeztetett arra, hogy az ombudsman institúciója csak egy azok közül a fontos intézmények közül, amelyekkel az emberi jogokat szavatoljuk társadalmainkban. Vajdaságban 2002. óta végzi feladatát emberjogi biztos, négy éven belül tíz szerbiai község és város is alapított ilyent.
Hans Ola Urstad, az EBESZ szerbiai misszióvezetője arra emlékeztetett, hogy az emberi jogok alapvető feltételét képezik a békének, majd a háborús bűnösök feletti ítélkezés fontosságára mutatott rá. Arról is beszélt, hogy az EBESZ szerint az emberek közötti különbözőségek nem gyengítik, hanem erősítik a társadalmakat, ez képezi a Nyilatkozat alapját is, majd a nemzeti tanácsokról szóló törvény mielőbbi elfogadásának, valamint a kisebbségi nyelvhasználat bővítésének szükségét hangoztatta.
A misszióvezető után felszólalt John Andrew Young, az UNHCR-en belüli menekültvédelmi biztos, valamint Aniko Muškinja Hajnrih, a kisebbségügyi minisztérium államtitkára. Petar Teofilović tartományi emberjogi biztos arra emlékeztetett, hogy az emberi jogok ma ismert, és természetesnek vélt szintje viszonylag új vívmány, ezt azokkal a tényekkel érzékeltette, hogy alig száz évvel ezelőtt a nőknek még sehol sem volt szavazati joga, és hogy az egészséges életkörnyezetre való jogra – ami manapság a leghevesebb viták tárgyát képezi – fél évszázaddal ezelőtt még senki sem tartott igényt. A családon belüli erőszak emberi jogsértésként történő kezelése is új keletű dolog, de az európai országok többségében már mégis ott tartanak, hogy hamarosan törvényileg megtiltják a verést, mint gyermeknevelési módszert.
– Tisztelt hölgyeim és uraim, emberi méltóság nem képzelhető el az emberi jogok tiszteletben tartása nélkül – kezdte anyanyelvén felszólalását Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi titkár, majd arra figyelmeztetett, hogy hajlamosak vagyunk emberi jogainkra úgy tekinteni, mintha azok alapértelmezett részei lennének létezésünknek – Jogainkra csak az után figyelünk fel, miután megcsorbítják azokat, ugyanúgy, mint ahogy a levegő és a víz fontosságát sem méltatjuk mindaddig, ameddig bőségesen körülvesznek bennünket. Szerbiában, de mindenekelőtt Vajdaságban 2000 óta jelentős lépések történtek az emberi jogok érvényesítésének területén, tartományunkat e téren a közép-európai térség úttörőjeként, példamutatójaként említik. Az emberi jogok megvalósításának folyamatában a független igazságszolgáltatásnak jut a legfontosabb szerep, ez nélkül lehetetlenné válik az aktív emberjoggyakorlás. Társadalmunkban éppen az igazságszolgáltatás a legidegzsábásabb pont, a reformok folyamatban vannak, a változások sikerességétől függ majd az emberi jogok érvényesítési mutatója hazánkban – fogalmazott Korhecz, majd arra figyelmeztetett, hogy az a pillanat, amikor az emberi jogokat megvédettnek tekinthetjük, soha nem érkezik el: a jogok védelmét csakis állandó és együttes küzdelem jelentheti!
Az ünnepi ülés napirendjén a városi emberjogi biztos intézményének létrehozása szerepelt, az ombudsman institúciója már két évszázada létezik, de – két skandináv országon kívül – a második világháború utáni évekig egyik országban sem működött. Manapság az ENSZ országainak több mint kétharmadában ilyen módon is védelmezik a polgárok jogait. A felszólalások utáni rövid szünetet követően a javaslatot a képviselők megszavazták.
