Az érveket és ellenérveket is szem előtt tartva rengeteg egyéb kérdést is fel lehetne tenni a belváros urbanisztikai és közlekedési megoldásaival kapcsolatban. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a Zsidó utca mostani eleje (nem beszélve most már a Szerb Nemzeti Színház miatt lebontott részről) semmiben sem tesz eleget az ott lebonyolódó forgalomnak, mert sem a gyalogosok, sem a kerékpárosok nem férnek el, nem is beszélve a Palánka, az Újtelep és a Telep felől, vagy felé özönlő gépjárműforgalomról (Fotó: Dávid Csilla)
Ez az utca kétségkívül a legrégebbi és legismertebb újvidéki utcák közé tartozik. Az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a törvény ebben az utcában kizárólag a zsinagóga és a balettiskola épületének sértetlenségét védi.
A városi képviselők által elfogadott szóban forgó terv a Zsidó utca bal oldalának egy szakaszára vonatkozik, egészen pontosan a Nork és a Vase Pelagić utca közötti részre. Az a megfontolás vezérelte az ötlet gazdáit, hogy üzlethelyiségeket és lakásokat tartalmazó létesítményeket építsenek itt, melyek magasságát kiegyenlítenék a zsinagóga kupolakoszorújának magasságával.
A Facebook közösségi portálon villámgyorsan létrehozták a Védjük meg a Zsidó utcát csoportosulást, melyhez az eddigiekben 1 137 polgár csatlakozott, erélyesen tiltakozva minden jelentősebb változtatás ellen. A 021-es rádiónak viszont a városi önkormányzat urbanisztikai felelőse azt mondta, maguk az utcában élő, közvetlenül érintett polgárok egész másként vélekednek ez ügyben, s támogatják a város terveit. Jelena Atanacković-Jeličić a rádiónak nyilatkozva közölte, az utca átalakítására vonatkozó tervvel megismertették az érintetteket, akiknek egy hónap állt a rendelkezésükre, hogy közöljék a tervvel kapcsolatos esetleges módosítási javaslataikat, észrevételeiket, nemtetszésüket. A kifogások legtöbbje az emeletek számának növelése mellett foglalt állást, s még véletlenül sem a jelenlegi objektumok megőrzése mellett – magyarázta Jeličić. Hozzátette, ezen épületek lakói megegyeznek azt illetően, hogy a hely és a körülmények, ahol élnek és dolgoznak, valóban nem felelnek meg az alapvető követelményeknek.
Egyelőre még nem ismeretes, miként teremtenének összhangot az új és a régi épületek stílusa között. Elképzelhető, hogy az újakra felkerülnek majd a régiek motívumai. A 021-es rádiónak Darko Polić az urbanisztikai intézettől megerősítette, a zsinagóga, a zsidó helyi közösség, a balettiskola és a földmérőintézet épülete nem fog a tervezett munkálatok alá esni. A többi objektum helyett üzlethelyiségekkel rendelkező tömbházakat, valamint 350 parkolóhellyel rendelkező nyilvános parkolót építenek. Az urbanisztikai intézet álláspontja is az, hogy az utca házainak döntő többsége igen rossz állapotban van, elöregedett, egyesek teljesen rendezetlenek a tulajdonosok hanyagsága miatt, s nemcsak a külalak, hanem funkció tekintetében sem illenek bele a városközpont képébe.
Az utca jelenlegi kinézetét megóvni kívánók a Műemlékvédelmi Intézetnél sem számíthatnak jelentős segítségre, mert, egyrészt, igen bonyolult eljárás egy épületet műemlékké nyilvánítani, másrészt, ahhoz, hogy ezt egyáltalán meg lehessen tenni, több kell annál, minthogy a szóban forgó épület egyszerűen csak öreg legyen. Márpedig a Zsidó utca már jelenleg is védett létesítményei közé nem tartozó épületek éppen csupán ilyenek a Műemlékvédelmi Intézet álláspontja szerint.
Mindent összevetve, nincs különösebb akadálya annak, hogy a tervezett változtatásokat meg is valósítsák, s azok, akiknek hiányozni fog az utca évtizedek során is alig módosult arculata, úgy tűnik, a régi városképekkel kell hogy beérjék a jövőben, ami korántsem kellene, hogy gondot jelentsen, amennyiben az új külalak, s a mögötte rejlő tartalmak alkalmasabbá, megfelelőbbé, funkcionálisabbá teszik majd a városnak ezt a pontját.
