Az 1912-es húsvét még igazi békebeli ünnepnek volt mondható az egykori Újvidéken. Talán nem is ok nélkül, hiszen abban az évben a többvallású város római katolikus és ortodox vallású lakossága egy napon ünnepelte ezt a vallási ünnepet. Ez azt jelentette, hogy a lakosság szinte 2/3-a április 7-én ünnepelte a kereszténységnek ezt a nagy ünnepét. Természetesen, mindenki a maga módján.
Újvidék római katolikus polgársága méltón készült erre a nagy ünnepre. Hogy közeledik a húsvét, azt arról is tudni lehetett, hogy a városban megnövekedett a valláshoz kapcsolódó események száma. Volt ahol vallásos felolvasást tartottak, mint ahogyan tette azt dr. Piukovich Sándor gimnáziumi tanár és az újvidéki Katolikus Kör elnöke.
A Kör termeiben a húsvétot megelőző hétfőn képvetítéssel egybekötve beszélt az „Úr Jézus Krisztus szenvedéseiről". Az iskolába járók nagy örömére közzétették a húsvéti szünidőre vonatkozó tudnivalókat, amely a város iskoláiban március utolsó vasárnapjától a húsvét utánig, április 9-éig tartott, 10-ével bezárólag. Miközben azt is közzétették, hogy a főgimnázium ifjúsága húsvéti lelki gyakorlatát március 28-án végezte el, 29-én gyóntak, majd 30-án áldoztak. Az Újvidéki Hírlap arról is tudósított, hogy az újvidéki kerület római katolikus papsága csütörtökön délelőtt végezte el lelki gyakorlatát a beltéri római katolikus templomban, a megjelenteket pedig délben, dr. Ámon Pál kanonok plébános látta vendégül.
A húsvétot azonban egy égi jelenség is megelőzte, ugyanis április 4-én holdfogyatkozás volt. Történtek azonban ettől sokkal mindennapibb dolgok is. Így kellemetlenség érte Anika Gyula szobrászt, mert a szerbiai illetőségű užicei Tutunovics Dragomir szobrásztanonca „alaposan megdézsmálta gazdája éléskamráját", majd az onnan ellopott sonkákat eladásra kínálta, ami miatt ugyan rendőrségi beavatkozásra került sor, de Anika Gyula talán már az ünneptől ihletve megbocsátott tanítványának. Majd elérkezett a várva-várt ünnep.
Az újság vezércikkben hirdette, hogy: „Betelt, ami meg volt írva." „Feltámadt Krisztus, hogy megváltsa az embereket. A zsolozsmák méltóságteljes hangja megcsendül a templomokban, amelyekbe az ájtatos hívőket a zúgó harangok hívják. Ebben a harangszóban méltó ünnepi hangulat jut érvényre, ebből a harangszóból megtanuljuk, hogy a nagy nap szentséghez mérten felemelt szívvel kell ünnepelnünk." „Krisztus feltámadt, mert végtelenül szerette az emberiséget, feltámadt, hogy példát mutasson arra, hogy miként kell az emberek mindegyikének egymást megbecsülnie" – hirdette a főszerkesztő ünnepi írásában.
Aki pedig részt szeretett volna venni az ünnepi istentiszteleteken az megtudhatta, hogy a beltéri templomban reggel fél hétkor szentmisét tartottak az étkek megáldásával, fél kilenckor csendes misét, fél tízkor német nyelvű prédikációt tartottak, utána jött a nagymise, majd 11 órakor magyar szent prédikáció, amelyet csendes mise követett, délután 3 órakor pedig vecsernyét tartottak.
A húsvétvasárnapi nagymisén a plébánia Cecilia egyesülete bemutatta Filke M. Oriens ex alto miséjét. A rókusi templomban a misék rendje ugyanaz volt, azzal, hogy a prédikációk magyarul hangzottak el. Akkor még miséztek az örmény katolikus templomban is, ahol nagyszombaton délután 5 órakor tartották a feltámadást, reggel 8 órakor pedig misét tartottak. Az ünnep elmúltával az Újvidéki Hírlap azt is megírta, hogy méltó módon ünnepelték meg Újvidéken a húsvét ünnepét. A feltámadási ünnepségek sorozata az örmény katolikus templomban vette kezdetét.
A feltámadási szertartást dr. Duha Dávid lorettói kamarás, örmény lelkész végezte, neki Hranilovics János görög katolikus plébános és Fáth Ferenc római katolikus lelkész asszisztáltak, a rókusi templomban Szirmai György lelkész, a beltéri templomban dr. Ámon Pál kanonok plébános végezte a szertartást Barzy Viktor és Fáth Ferenc segédlelkészek segédletével.
Ezen a misén jelen voltak a város előkelőségei, a katonaság, a hitközség és a két katolikus egylet képviselői is. A sortüzet a 6. gyalogezred kirendelt díszszázada adta le. A görögkeleti püspöki templomban a feltámadási ünnepség vasárnap reggel 3 órakor volt, Čirić Milán esperes vezetésével. Itt is a 6. gyalogezred díszszázada adta le a sortüzet. Húsvétvasárnap és húsvéthétfőn minden újvidéki templomban istentiszteletek voltak. Talán ekkor elmondható, hogy egész Újvidék ünnepelt.
