Trócsányi László: A magyar közösség egységet alkot határokon belül és határokon túl, és ez fontos üzenet az Európai Unió számára (Ótos András felvétele)
Újvidéken a tartományi képviselőházban szombaton megtartották a Csatlakozás az Európai Unióhoz – felkészülés a társadalomban és a tudományban elnevezésű konferenciát, amelyet a Magyar tudomány napja a Délvidéken – 2019 rendezvény keretében szerveztek meg.
Az idén van húsz éve annak, hogy létrejött a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság, tíz újvidéki egyetemi tanár hozta létre. Azért alapították meg, hogy a vajdasági kisebbségi közösségünk oktatási, kulturális jogaival és társadalmi kapcsolatokkal foglalkozzon, objektíven, tudományos eszközökkel, a tudomány módszereivel.
Szalma József, a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság elnöke felszólalásában arról szólt, a jubiláris tanácskozás egy nagyon fontos kérdésről, Szerbia uniós csatlakozásáról szól. Ennek az útnak a tudomány is az egyik folyosója, illetve hídja. A konferenciára 26 referátum érkezett be.
A konferencia vendége volt Trócsányi László európai parlamenti képviselő, Magyarország volt igazságügyi minisztere, aki arról beszélt, a jövő évben kezdődik az Európai Unió jövőjéről szóló vita.
– Az Európai Unió jövőjéről szóló vita két évig tart, amelyen a tudomány, a gazdaság, a civil társadalom, a nemzeti parlamentek vesznek részt. Ebben a vitában a bővítés, és a szomszédságpolitika kiemelt szerepet kap. Magyarországon – és nem csupán Magyarországon –, úgy gondoljuk, és biztosak is vagyunk benne, hogy Európa egységességéről akkor beszélhetünk, hogyha Szerbia és a Balkán országai teljes jogú tagjai lesznek az Európai Uniónak. Ezért számunkra kiemelt fontosságú, hogy Szerbia uniós csatlakozását támogassuk. Természetesen ez bizonyos felelősséggel is jár. Egyrészről el kell magyaráznunk a nyugat-európai polgároknak, hogy a Balkán csatlakozása az Unióhoz valóban Európa békéjét is jelenti – részletezte Trócsányi László, majd hozzátette: – Nyugat-Európában bizalmatlansággal tekintenek a bővítés iránt, elsősorban Franciaországban, Hollandiában, de más országokban is. Nekünk a nyugat-európai közvélemény felé is kell üzenni. Megengedhetetlennek tartjuk, hogy állandóan újabb és újabb feltételeket határozzanak meg a bővítéshez. Úgy gondoljuk, hogy ezek az országok, és Szerbia is nagyon sok erőfeszítést tett annak érdekében, hogy az Európai Unió tagja legyen. Reformokat kell végrehajtani, melyek gyakran nagyon nehezek. A 23-as és a 24-es társulási fejezetekben nagyon komoly előrelépések történtek, és ezt Nyugat-Európának értékelnie kell. Nagyon örülök annak, hogy magyar biztosa van a bővítésnek és a szomszédságpolitikának Várhelyi Olivér személyében. Biztos vagyok benne, hogy a magyar bővítési biztos, úgy ahogyan az egész bizottság, kiemelt szerepet ad majd a bővítés témakörének. A csatlakozásnál azt is tudni kell, hogy a nemzeti identitásunkat nem adhatjuk fel, ebbe tartoznak a kisebbségi jogok is.
– Nemzeti identitásunkat, magyar identitásunkat soha nem tudjuk feladni – folytatta Trócsányi László. Mint mondta, erre nagyon jó példa ez a konferencia is, hiszen a magyar tudomány egységes. Magyar tudósok élhetnek a határokon kívül, Újvidéken, Szabadkán vagy Kolozsvárott, de attól még magyar tudományról beszélünk. A magyar tudomány az Európai Unió része. Nagy örömmel jöttem a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság meghívására, mert azt gondolom, hogy ez is azt bizonyítja, hogy a magyar közösség egységet alkot határon belül és határokon túl, és ez fontos üzenet az Európai Unió számára is – mondta Trócsányi.
Magyarország volt igazságügyi minisztere arról is beszélt, mire kell odafigyelnie Szerbiának a csatlakozási folyamat során, melyek azok a magyarországi tapasztalatok, amelyek hasznosak lehetnek Szerbia esetében. Mint mondta, Magyarországon pl. úgy gondolták, hogy a piacnyitás az egy nagyon hasznos dolog, és minél több privatizációra kerül sor, annál jobb.
A konferencián Szerbia uniós integrációs folyamatáról tárgyaltak a résztvevők (Ótos András felvétele)
– Ma már láthatjuk azt, hogy az európai országok a nemzetstratégiai ágazatokat szeretik a saját kezükben tartani, és ide tartozik a harmadik országokból származó befektetéseknek a kérdése is. Azt gondolom, hogy egy ország szuverenitásához hozzátartozik egy gazdasági szuverenitás is, nyilvánvaló, hogy ezt ágazatról ágazatra kell megvizsgálni. A magyar energiaszektor teljes privatizációjának a módozata elképzelhetetlen lett volna Franciaországban. Ebből kifolyólag, van tapasztalatunk azzal kapcsolatban, hogy mi az, amit meg kell őrizni, természetesen, a piacnak szüksége van befektetésekre, de nyilván tudni kell a határokat. Ezt 30 év tanúságából tudjuk. Ezenkívül van egy nemzeti önazonosságunk, amit nem akarunk feladni, vagy pl. az a véleményünk a házasság fogalmáról, hogy erről a magyar társadalomnak kell dönteni, és nem lehet ebben a kérdésben kívülről hozni döntéseket. Mi nem hiszünk egy olyan Európában, amelyik egy homogenizált, uniformizált Európa. Természetesen az egységesítésre is törekedni kell, vannak olyan dolgok, amelyeknél egységesen kell föllépni, de a különbözőségeket tiszteletben kell tartani – mondta.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, a tartományi képviselőház elnöke is a téma fontosságát hangsúlyozta:
– A konferencia témája, hogy milyen perspektívája van Szerbiának az uniós csatlakozás vonatkozásában, és azon belül nekünk, vajdasági magyaroknak milyen kihívásokat jelent ez a folyamat. Most éljük azt a pillanatot, amikor eldől, hogy az Európai Unió milyen utat szab meg a következő öt évben. Az elkövetkező év bizonyára erről szól majd. Azt reméljük, hogy az Európai Bizottság, illetve az európai politikai döntéshozók nem lesznek elzárkózóak a bővítés tekintetében, mint ahogyan ez történt az elmúlt öt évben. Nekünk az a meggyőződésünk, hogy Szerbia ma fölkészültebb, mint ahogyan azt a tárgyalási folyamat mutatja. A bővítés az elsősorban politikai kérdés, azt reméljük, hogy olyan politikai döntés születik majd, amely a folyamatot nem lezárja, hanem serkenti, és felgyorsítja. Egy olyan folyamatot szeretnénk, amelyben nemcsak a csatlakozandó országok számára fogalmaznak meg kötelezettségeket, teljesítendő feladatokat, hanem ezek mellett magának az Európai Uniónak is lesz egy látható, világos vállalása. Abban az esetben, ha a tagjelölt ország teljesíti a megszabott feltételeket, akkor ezen az úton tovább lehet haladni. Mi ebben nagy esélyt látunk az érdekérvényesítés szempontjából, a térség felzárkózása szempontjából. Hihetetlenül fontosnak tartom, hogy a szomszédság- és bővítéspolitikával megbízott bizottsági tag magyar ember. Alkalmam volt vele személyesen találkozni Brüsszelben és megbizonyosodni arról, hogy egész határozott elképzelései vannak a bővítéspolitikával kapcsolatban, ez számunkra kedves és reménykeltő – magyarázta Pásztor.
Pásztor István reményét fejezte ki, hogy az előttünk álló ötéves időszakban Szerbiának sikerül majd megnyitnia a még meg nem nyitott fejezeteket, és ha jól alakulnak a dolgok, akkor le is tudja őket zárni. Ebben a folyamatban a törvényhozásban, a törvények alkalmazásában, a társadalom átalakításában a vajdasági magyarság nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy a feje fölött, a nevében mások hozzanak döntéseket. A VMSZ elnöke hihetetlenül fontosnak tartja azt, hogy a vajdasági magyaroknak legyen politikai érdekképviselete. A közéletnek, a tudományos élet képviselőinek is beszélniük kell erről. Pásztor szerint, ha a VMSZ nem lesz ott az elkövetkező négy és fél évben a parlamentben, akkor nem lesz senki, aki a törvényhozás folyamatában a kisebbségi magyar érdekeket képviseli, és olyan mulasztást fogunk elkövetni saját kárunkra, amit azt követően nagyon nehezen tudunk kijavítani. Hangsúlyozta, ezt azért meri ilyen erőteljesen és határozottan mondani, mert a múlt évek tapasztalatai is ezt bizonyították. Hiába voltak a Demokrata Pártban, a Vajdasági Szociáldemokrata Ligában vagy más pártokban magyar parlamenti képviselők, magyar ügyet magyar politikai opció képviselhet eredményesen – mondta Pásztor.
