A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet által megrendezett népmesemondó szakmai napon nagy érdeklődés övezte Dévavári Beszédes Valéria Hol nem volt című könyvének szombati bemutatóját Zentán. A szerzővel dr. Raffai Judit néprajzkutató, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar docense beszélgetett.
A neves néprajzkutatót 2012-ben a zentai Kálmány Lajos Népmesemondó Versenyen kérte fel Gruik Ibolya, a Magyar Szó munkatársa, hogy az általa szerkesztett Üveggolyó mellékletbe írja meg gondolatait a vajdasági magyar népmesékről. Dévavári Beszédes Valéria ennek kapcsán elmesélte, hogy akkoriban készült el dr. Raffai Judit Vajdasági magyar népmese-katalógusa, amely lényegesen megkönnyítette a dolgát, és több mint két éven át kisebb-nagyobb szünetekkel mesélt a Magyar Szó olvasóinak a vajdasági magyar népmesékről és tehetséges mesemondóinkról.
A kötet fejezeteiben a mesetípusok mellett nagyon olvasmányos stílusban felvonultatja a legfontosabb mesemotívumokat: a vasorrú bábát, az égig érő fát, az olvasó számára végig példaként hozva a vajdasági mesemondók tudását és mesélőtechnikáit. Emellett egy fejezet erejéig kitér a Bittermann Károly nyomdájában készült ponyvanyomtatványokra, a negyedik fejezetben pedig a mesék mellett a mondákról is említést tesz.
– A könyvben a szerző sok olyan adatot is közzétett, ami a mostani mesemondókat segíti abban, hogy miket és miképpen lehet változtatni a mesén – magyarázta dr. Raffai Judit, és hozzáfűzte, hogy a kötetben olvasható a két mese komaságáról szóló tanulmány is, ami alatt a szerző két mesetípus összekapcsolódását érti.
A szerzővel beszélgető dr. Raffai Judit a kiadvány kapcsán megjegyezte, hogy azért is ajánlja a mesemondóknak, mivel számos olyan apróság található benne, ami külön zamatot ad neki, és több olyan dolgot is megemlít benne a szerző, amit eddig ő sem tudott. A könyv a szerző 10 évvel ezelőtt megjelent Hol volt… című, műemlékvédelmünkkel foglalkozó kötetének sajátos folytatása.
A bemutató végén Dévavári Beszédes Valéria hangsúlyozta, amennyiben Zentán nem rendezik meg a népmesemondó versenyt, akkor a népmeséink sem maradtak volna meg, és őt sem sarkallta volna senki arra, hogy két éven át olvasgassa a vajdasági magyar népmeséket.
Elmesélte, hogy először ludasi gyermekekkel jött el a zentai mesemondó versenyre, amikor is az egyik kisgyerek a nagybácsijától hallott, szürke lóról szóló mesével megnyerte a versenyt, aminek köszönhetően népmesemondó szakkör alakult Ludason. Ezért került fel a Hol volt… című, műemlékvédelemmel foglalkozó könyvének címoldalára egy ludasi tanyának a képe, rajta egy galambbal. Dévavári Beszédes Valéria jelenlegi, kicsivel több, mint egy évtizeddel később megjelenő könyvének a címoldalán ugyanez a ludasi tanya szerepel, galamb nélkül.
– A galambot nekünk kell megtalálni, és maguk is találják meg ezt a galambot, mert ha megtalálják, higgyék el nekem, hogy sokkal szebb lesz, még jobb lesz az életük, mert az elrepülő galamb nélkül nem nagyon ér semmit sem – jegyezte meg a könyvbemutató végén a szerző.
Nyitókép: A könyvbemutatóra szép számban összegyűltek (Fotó: Horváth Zsolt)
