Zenta községben három hét kemény munka után a napokban véget ért az aratás, a gazdák betakarították az árpát és a búzát is. A gabona mennyiségével nincs baj, csak az árával – mutatott rá Kobrehel Ervin, a Zentai Gazdakör elnöke.
– Az emberek tűkön ülve várták, hogy milyen árral rukkolnak elő, és sajnos 15 dináros indulóárat szabtak meg az árpára. Ez teljes mértékben csődöt jelent a mezőgazdasági termelőknek. A tavalyi válság miatt a műtrágyaárak a háromszorosára emelkedtek, és ezeket a terményeket mind azzal tudtuk megtermelni. A termény eladási ára a felére csökkent, a műtrágya ára pedig felment. Mindenki úgy volt vele, hogy a 2021–2022-es évet még valahogy kibírjuk, és reménykedtünk benne, hogy majd segítenek, hogy mérséklődjön a helyzet. Profitról az elmúlt három évben nem is beszélhetünk, csakis ráfizetésről. Az erősebb termelők ezt a tartalékaikból oldották meg, mások pedig banki kölcsönökhöz folyamodtak a fennmaradás érdekében. Bő 8–10 százalékos kamatot számolnak a vetőmagra és a műtrágyára is, ezért a gazdák már teljes kilátástalanságot élnek meg. A tüntetések idején a kormány sorra írta ki a pályázatokat, és mindenféle támogatást megígért, amelyekből még szinte semmit sem fizettek ki. Nagyon kevesen kaptak pénzt, egy számjegyű azok száma, akik anyagi támogatáshoz jutottak. Nem tudtunk információhoz jutni, a hivatalos levelekre nem válaszolnak, és a minisztériumban a telefont sem veszik fel. Attól tartunk, hogy ezeket a pénzeket elfelejtik majd kifizetni, viszont a lecsapolási díjat és minden egyéb adót rögtön beszednek. Ez kettős mérce, mindig csak adunk, de semmit sem kapunk az előrelépéshez – fogalmazott Kobrehel Ervin.
Az aratás régen több mint egy hónapig tartott, most már röpke két hét alatt learatják az árpát és a búzát.
– Olyan nagyot fejlődött a géppark, hogy már nem akkora kihívás a folyamat, mint amilyen évtizedekkel ezelőtt volt. A környékben sokan vetettek árpát, mivel az nem igényel akkora befektetést. A termelők kevesebb pénzből meg tudják oldani a terményt, és az árpáért mindig hamarabb kapunk pénzt, így a befektetések által keletkezett lukakat gyorsabban be lehet tömni. A termény átvétele sem megy simán, hiszen különböző szabványoknak kell megfelelni, viszont az átvevőket senki sem ellenőrzi. Mintha nem vonatkoznának rájuk a szabályok. Ha ugyanazt a mintát elvisszük több átvevőhöz, nagy eltérések mutatkoznak, de mindenki azzal takarózik, hogy az ellenőrzést egy külső cég végzi, ezért az átvevőknek nincs rálátásuk erre a folyamatra. A búza ára jelenleg 25,5 dinár, de ahhoz, hogy le tudjuk fedni a termelési költségeinket, legalább 29–32 dináros ár kellene. Zenta község területén átlagosan 3–4 tonnát takarítottak be a gazdák holdanként. A hektolitersúly pedig átlagosan 74–78 kg/hl között mozog. A minőséget és a mennyiséget is nagyban meghatározta az enyhe tél, valamint az, hogy ki mennyi pénzt szánt rá. Hozzá kell tenni, hogy nem csak az járt jól, aki maximális agrotechnikával próbálkozott. Sok tényező keresztbe tehet a jó átlaghozamnak. Tavasszal a meleg és a nedves idő váltogatta egymást, ami a vörösrozsda melegágya, ezért két-három alkalommal is gombaölőt használtunk. A felsőbb területeken, Bogaras, Csantavér, Topolya környékén az enyhe tél miatt elszaporodtak a rágcsálók, és elég nagy károkat okoztak. Lerágták a kalászokat, amelyek emiatt a földön hevertek. Zentán is voltak ilyen parcellák, de a számuk errefelé elenyésző volt. Az őszi vetésű gabonák jártak a legjobban, hiszen a téli csapadékkal megnőttek. A termelők elégedetlenségüknek adtak hangot, mire az állam úgy döntött, hogy 200 000 tonna gabonát felvásárol az állami tartalékba. Ezzel próbálják valamennyire sarkallni a hazai gabonapiacot arra, hogy emelkedjenek az árak. Meglátjuk, hogy ez elég lesz-e. Tavaly betiltották a kivitelt, és elég sok exportra szánt gabona maradt bent az országban. Becslések szerint a búza ára 26–27 dinárra fog felmenni – mondta az elnök.
Kobrehel Ervin hozzátette, hogy a következő napok határozzák meg a napraforgó- és a kukoricatermést.
– Ha marad ez a meleg, és az éjszakai hőmérséklet nem csökken 22 fok alá, akkor nem lesz kipárolgás, vagyis a növény nem fog észhez térni, és idén sem lesz termés. Ezt általában a kukorica szokta inkább megsínyleni. A termelőknek itt már csak az ima maradt, minden mást megtettek – mondta Kobrehel Ervin.
Nyitókép: Gergely Árpád felvétele
