Valószínűleg sokan felfigyeltek a zentaiak közül arra a házra, melynek a kaszárnyára néző tetőjét szinte teljesen beborították napkollektorokkal. Ez egy kis teljesítményű naperőmű, mely április óta villanyáramot termel, és azt a Szerbiai Villanygazdaság vásárolja föl.
Szerbiában a Bányászati és Energetikai Minisztérium 2013 elején szabályozta a naperőművek telepítésének módját. Eszerint az országban csak jogi személy kaphat engedélyt telepítésre, mert amikor már működik, számlázni kell a villanygazdaságnak (EPS).
A kaszárnyára néző naperőmű a zentai Termo-gas cég tulajdona. Sőregi Oszkár, a cég igazgatóhelyettese elmondta, hogy az egy 5 kW-os próbanaperőmű, melyet azért telepítettek, hogy fölmérjék, milyen teljesítményt várhatnak tőle, hogyan fizet az EPS a megtermelt áramért, és hogy megtapasztalják, milyen úton kell végigmenni ahhoz, hogy az ötlettervtől eljussanak addig, hogy pénz kerüljön vissza a zsebükbe.
– Az első lépés az ötletterv elkészítése, azután az önkormányzattól kivitelezési engedélyt kell kérni az erőmű telepítésére, majd a banktól garanciát, és ezeket mind el kell küldeni a bányászati és energetikai minisztériumba, miután az meghirdette az adott évre a pályázatot. Ezt 2014-re is az év elejére ígérték, de még mindig nem írták ki. Ha megjelenik a pályázat, az azt jelenti, hogy kedvezményezett áramtermelői státuszra lehet pályázni. Akik pozitív elbírálásban részesülnek, azoktól az EPS megvásárolja az áramot. A nyertes pályázók egyéves ideiglenes engedélyt kapnak, és ez idő alatt kell kiépíteni a rendszert, villanyórán keresztül rákapcsolódni a hálózatra, és indítani a termelést. 2013-ban 0,2066 euró volt egy kWh, vagyis kb. 23 dinár, mi meg a háztartásokban 3–5 dinárt fizetünk érte. Ezért hívják kedvezményezett státusznak, az állam így támogatja a megújuló energiatermelést. A próbaüzem után azt látjuk, hogy a 30 kW-os rendszerek telepítése a legcélszerűbb. A befektetés ugyan elég nagy, de a megtérülési idő 5,5-6 év, vagyis igen előnyös befektetésről van szó. Minél kisebb rendszert építünk, annál több idő kell a megtérülésre, ugyanis a rendszer telepítésekor vannak olyan fix költségek, melyek 5 kW-os és 30 kW-os rendszernél is ugyanakkorák. Egy 30 kW-os rendszerhez kell például 132 darab 250 W-os panel és egyéb dolgok, s tervezéssel együtt a költségek kb. 43 000 euróra rúgnak. Erre még rájön az adó, ami visszaigényelhető, plusz 3000 euró fix költség az EPS-nek, vagyis összesen 46 000-47 000 euróba kerül egy ekkora erőmű telepítése. Egy 30 kW-os rendszer, ha megfelelő helyre lett telepítve, akkor évente kb. 39 000 kWh áramot termel, vagyis 8000 euró az évi jövedelmünk a megtermelt áram után. Az EPS-szel kötött szerződés 12 évre szól, vagyis az euróban meghatározott ár 12 évig nem változhat. A naperőművek élettartama 25 év, a panelek az első 10 évben 10%-ot veszítenek a kapacitásukból, és a következő időszakban még egyszer ennyit, viszont ha az erőművünk befektetési költségei 6 év alatt megtérülnek, az összes többi év tiszta nyereség.
Ezen számítások alapján mi most két 30 kW-os naperőmű telepítésére fogunk pályázni, valamint még három kisebbet terveztünk megrendelésre Zenta község területére. Az egyik naperőművünk az Elgas tetőjén lesz, a másik pedig az egészségház tetőjén. Családi házak tetőjére nem lehet 30 kW-os naperőművet telepíteni, mert nincs akkora használható felület, ezért bérelni kell tetőt, mi is ezt tesszük. A naperőmű telepítésénél szinte teljesen pontosan meg lehet határozni, milyen teljesítményt várhatunk tőle, az időjárás csak 5%-ban van kihatással a termelésre. Az erőmű nyáron négyszer annyi energiát termel, mint télen, a legkevesebbet decemberben.
Sőregi elmondta, hogy információi szerint Szerbiában jelenleg összesen 20 naperőmű működik. Vajdaságban Újvidéken van egy a Természettudományi Egyetem tetőjén, egy Kúlán az egyik középiskola tetőjén, egy Palicson, valamint az övéké Zentán.
