Miután évek óta nem tartottak falugyűlést Felsőhegyen – ami korántsem dicséretes –, a szerda esti lakossági fórumon tucatszám vetették föl az emberek azokat a gondokat, amelyekre megoldást szeretnének találni, pedig mindössze két téma szerepelt napirenden: a tanács jelentése a múlt évi tevékenységéről, valamint a vízhálózat kérdése.
Viakter Blanka tanácselnök beszámolóját követően az volt az általános megállapítás: dicséretes, hogy a kevéske pénzből ennyire is jutottak. A helyi közösségek hatáskörének leépülésével és a helyi járulék megszűnésével ugyanis alig 900 ezer dinárból gazdálkodhatott a falu, miután a titkár és a munkás bérét kifizették. A zentai önkormányzattól kapott összeg fennmaradt része (570 ezer dinár) elment villanyáramra, üzemanyagra és egyéb apró kiadásokra, míg két pályázaton nyert 328 ezer dinárból egyebek mellett a park mellé padokat és asztalokat vásároltak, hirdetőtáblát állítottak föl, virágokat telepítettek, a megalakult Önkéntes Központ helyiségét tatarozták az önkéntesek, székeket, asztalokat és projektort vásároltak. És fél tucat megmozdulást szerveztek a park takarításától az ünnepekhez kötődő ajándékozásig.
A beszámolót követően Viakter Blanka lemondott tagságáról a tanácsban, és ezzel természetesen elnöki funkciójáról is, mivel elköltözött a faluból.
Felsőhegyet a polgárok csoportjai által létrehozott mikrovízvezetékek látják el ivóvízzel, s mivel olyan hír terjedt el, hogy a hálózatot a tanács át akarja adni a zentai kommunális vállalatnak, erre kaptak magyarázatot a polgárok. Nagy Zoltán, aki a községi tanácsnak is tagja, elmondta, hogy a minisztérium valóban kért adatokat arról, hogy a községben ki milyen módon végzi a vízszolgáltatást, de a tájékoztatójukra egyelőre semmilyen válasz vagy utasítás nem érkezett, tehát minden, az esetleges „tulajdonosváltással” kapcsolatos hír alaptalan.
A polgárok számos egyéb témát vetettek föl, amelyek egy része külön-külön is megérne egy napirendi pontot. Komoly következményei lehetnek például annak, hogy a hatalmas kamionok átjárnak a falun, és már most rossz állapotban van a nem ilyen nagy teherbírású út; és ugyanez vonatkozik az adahatári útra is, amely még az adai községben termesztett cukorrépa egy részének a gyárba szállítására is szolgál. Tehát a lakosság a teherforgalom korlátozását kéri. És már Zentán megfelelően jelzőtáblákat kellene elhelyezni, mert a városon átutazók gyakran eltévednek, és a személyautók meg kamionok is nemegyszer Adahatáron kötnek ki, miközben Topolyára vagy éppen Palicsra szeretnének eljutni.
Ugyanakkor rámutattak arra a lakossági fórum résztvevői, hogy a faluban (a romlás mellett) rendezetlenek az utak és a járdák, hiányoznak a csatornák. Afelől is érdeklődtek, hogy hová tűnnek némely közösségi értékek, és meddig jutottak a művelődési otthon tulajdonjogának rendezésével. Az épületet ugyanis a magáénak vallja a falu, de mégis egy bizonytalan státusszal bíró vállalat tulajdona, és épp e jogi űr miatt nem halad előre az ügy rendezése. Végül pedig a polgárok afelől is érdeklődtek, hogy mi tartozik a helyi közösség titkárának és a kommunális munkásnak a munkakörébe, egyértelműen célozva arra, hogy jóval hatékonyabb munkát várnának tőlük.
