Érthető, hogy a közvállalatok végrehajtóhoz fordulnak, amikor a polgárok a felszólítást követően sem fizetik tartozásukat. Persze a végrehajtással az adós igencsak rosszul jár, hiszen a tartozás mellett ilyenkor számos egyéb költséget is meg kell térítenie. Megtörténik viszont az is, hogy a vállalat a vélt tartozását próbálja behajtani, és meg is teszi, ha nem elég éber a polgár, vagy nincs pénze ügyvédre. Ha viszont mégis „ellenáll”, és bebizonyosodik, hogy jogtalan volt a követelés, akkor egyéb kérdések vetődnek föl, például az, hogy megengedhető-e az indokolatlan pereskedés a közvállalat költségére, vagy meddig inzultálható a polgár.
Boris Zec zentai lakos, okleveles jogász a saját esetét mesélte el. A lényege az, hogy a zentai képviselő-testület 2011 novemberében olyan döntést hozott, hogy aki lekapcsolódik a távfűtésről, annak a továbbiakban semmit sem kell fizetnie a fűtésért közös költség címén. Zec 2013 januárjában le is kapcsolódott a távfűtőrendszerről, majd ugyanennek az évnek őszén a képviselő-testület különböző indokokkal olyan határozatot hozott, hogy a továbbiakban a költségek 20 százalékát azoknak is fizetniük kell, akik lekapcsolódnak. Időközben az Elgas vette át a távfűtés üzemeltetését, és végrehajtás fenyegetése mellett követelte a 20 százalékot.
– 2013 októberétől küldeni kezdték a számlát a fűtési díj 20 százalékára, miközben én szerződést sem írtam alá az Elgasszal, és abban az időszakban kapcsolódtam le a távfűtésről, amikor a nulla százalék volt érvényben – magyarázta Boris Zec. – Mivel visszamenő hatállyal kedvezőtlenebb föltételeket nem szabhatnak számomra, így nonszensz a követelésük. Megmondtam ezt az igazgatónak is, ennek ellenére átadta az ügyet a végrehajtónak, aki kiküldte a fizetési fölszólítást, de mivel föllebbeztem, ezért a bíróságra került az ügy. Két ugyanilyen esetet követően harmadiknak tárgyalták volna az ügyemet a zentai bíróságon, de akkor az igazgató elállt a pertől, egyértelműen azért, mert az előző két esetből látta, hogy a harmadikban sem nyerhet. Én ezt az esetet a polgárok inzultálásának tekintem, azért is, mert aki kevésbé jártas jogi ügyekben, vagy nem volt pénze ügyvédet fogadni, az esetleg kifizette a nem létező tartozását; az is megtörténhet, hogy nem fellebbez a polgár, de nem is fizet, ilyenkor azonban a végrehajtó a törvény értelmében behajtja a pénzt. Végül pedig, akik a bíróságig mennek, azok számára is idegeskedéssel jár a pereskedés. Mindezt megengedhetetlennek tartom, sőt azt is, hogy hozzá nem értés miatt az igazgató több százezer dináros kiadást okozzon a közvállalatnak, hiszen azt is polgárok tartják el – mondta Boris Zec.
