Az elmúlt évben az adai Egészségház új, háromszintes épületszárnyának építését jelentős részben egy helybeli kisvállalkozás, az Akord végezte el alvállalkozóként a szabadkai Panongrad megbízásából. A szabadkai cég számláját 209 millió dináros adóssága miatt időközben zárolták, az adai vállalkozás pedig képtelen behajtani 3,2 millió dináros tartozását, amelyről jogerős bírósági végzése is van.
Recsó Imre, az Akord vezetője szerint ez nagy érvágás a cég számára és emiatt anyagi gondjai adódtak:
– Az adai Egészségház új szárnyának építésére egy szabadkai konzorcium kapott megbízást a Tartományi Nagyberuházási Alaptól, amely az építkezést finanszírozta. A beruházó az Egészségház volt, a fővállalkozó pedig egy szabadkai konzorcium a Yumol céggel az élen, de tagja volt többek között egy másik szabadkai cég is, a Panongrad. Az utóbbi céget akkoriban Észak-Bácska legnagyobb építőipari vállalkozásaként tartották számon. Az építkezést ez a cég vállalhatta fel, mivel az Alap olyan magas követelményeket állít a kivitelezőkkel szemben, amit 25-30 létszámú kisvállalkozások képtelenek teljesíteni, bár a munkát minőségesen el tudnák végezni. A magas mércék miatt az adai Akord legfeljebb alvállalkozóként vehetett részt az építkezésben. Ezért kötöttem szerződést az építkezési munkák elvégzésére a Panongraddal. A cégünk húzta fel az Egészségház új épületszárnyát, vagyis végezte el a munkálatok valamivel több, mint felét. A fennmaradó munkálatokat is alvállalkozók fejezték be. A beruházás értéke mintegy 30 millió dinár volt, ebből 16 millió dinár értékben végzett építési munkálatokat cégünk. A Panongrad tisztességtelen volt velünk szemben, mert miután neki az Alap kifizette a munkálatok díját, nem utalta át a nekünk járó részt. A tragédia az, hogy miután a szabadkai cég tulajdonosa, Zoran Francišković öngyilkos lett, az Akord nem tudja behajtani a 3,2 millió dináros tartozását, mivel 209 millió dináros adósság miatt zárolták a Panongrad folyószámláját. E mellett az összeg mellett eltörpül a 3,2 millió dinár, de ez sok pénz egy kis építőipari cég számára. A tartozásról van jogerős bírósági végzés is, de semmire sem megyek vele. Bár a szabadkai cég még létezik, vagyonának egy részét egyesek elrejtették. Az ügyviteli bankok pedig, amelyek a Panongradnek hiteleztek, a hiteleket rátáblázták a nagy értékű ingóságokra és ingatlanokra, amit előbb-utóbb megszereznek, ezért nem érdekük a csődeljárás elindítása. A cégünk viszonyt a csőd szélére sodródott és 25 dolgozónk és családjaik megélhetése került veszélybe. A forgótőkénket befektettük és a bankkölcsönöket is maximálisan kihasználtuk. Miután észrevettük, hogy a Panongradnál gondok vannak, amennyire csak lehet, igyekeztük az ügyvitelt a Yumolon keresztül lebonyolítani. A pénzbehajtással azonban továbbra is gondjaim vannak, hónapokat várok félmillió dinárra. A Yumol továbbítja az elvégzett munkánkért járó pénzt, ha megkapja az Alaptól, amely azonban késik a kifizetésekkel – hallottuk az elkeseredett és tanácstalan cégvezetőtől.
Recsó Imre elmondta, a cégüknek azóta van problémája, amióta elkezdett dolgozni az államnak, illetve a különböző alapoknak. A politikusok csak ígérgetnek és dobálódznak a milliókkal, a kifizetéssel azonban gond van:
– Az állam csak ígér és követel. Minden garanciát megkövetel, aztán meg nem fizet, legalábbis a kis cégeknek. Régebben a beruházónak, az építtetőnek kellett bemutatni, hogy van-e pénze. Ez jelenleg fordítva van, az építőipari cégektől kérnek bankgaranciákat a beruházók. Ez többnyire a beruházás mintegy 10 százalékát teszi ki. Az állam maximálisan bebiztosítja magát, a kifizetésekkel viszont gond van. Az olyan munkálatokat, mint amilyen az Egészségház épületszárnyának építése is, csak olyan cég szerezhette meg, amelyik köze áll valamelyik párthoz, valamint papíron bizonyította azt is, hogy eleget tesz az állam feltételeinek. A hozzánk hasonló kisvállalkozásoknak pedig esélyük sincs ezekkel a nagy cégekkel szemben, hogy fővállalkozóként valamilyen állami megrendeléshez jussanak – mondta Recsó Imre.
