Magyarkanizsán ma tartották meg annak a projektumnak a záró rendezvényét, amellyel eredményesen pályázott tavaly a kecskeméti székhelyű Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Bács-Kiskun Megyei Egyesülete a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében.
A projektum címe: Közúti határátkelőhelyek megnyitásának és fejlesztéseinek műszaki, gazdasági és környezeti feltételei a szerb–magyar határszakaszon, Szerbia tervezett EU-csatlakozásának figyelembe vételével, a pályázó társpartnere a magyarkanizsai önkormányzat.
Miután Nyilas Mihály magyarkanizsai polgármester köszöntötte a rendezvény részvevőit, az érintett önkormányzatok és minisztériumok képviselőit, Fejsztámer Róbert, a Tisza Menti Információs Fejlesztési Központ igazgatója tartotta meg a projektum általános bemutatását. Ezt követően Antal István, Jáki Mónika és Marthi Zsuzsa, a budapesti REevolutio Kft. munkatársai mutatták be a tanulmányt. A projektum megvalósulásának jelentősége a projektpartner Magyarkanizsai Község szempontjából címmel Jeges Ernő, a projektum szakmunkatársa tartott előadást, amit kérdések és felszólalások követtek.
Mint már beszámoltunk róla, a tanulmány célja, hogy az Európai Unió támogatásával lehetőséget biztosítson a magyar–szerb határvidék közös fejlesztésére. A tanulmány szerint a jószomszédi viszonynak, mindkét ország stabilitásának, biztonságának és a közös érdekek érvényesülésének fontos eszköze a határátkelőhelyek fejlesztése, a meglévő átkelőhelyek korszerűsítése, a határátlépés egyszerűsítése, gyorsítása, új határátlépő pontok tervbe vétele. Azokon a határátkelőhelyeken, ahol jelentős forgalom bonyolódik le, a meglévő épületek korszerűsítése, újrahasznosítása a cél. Ez a korszerűsítés kisebb beruházással, de célirányosan hosszú távra tervezve gazdaságos és a két ország együttműködését elősegítve működhetne. A munka külön kitér annak vizsgálatára, hogy a magyar–szerb határszakasz mindkét oldalról olyan környezeti adottságokkal rendelkezik, amely jelenleg kihasználatlan, de óriási lehetőségeket tartogat turisztikai, társadalmi és gazdasági szempontból.
A 223 685 euró költségvetésű projektumból Magyarkanizsa része 79 680 euró, és bár a közúti határátkelőhelyek megnyitásának és fejlesztéseinek feltételei az egész határ menti térség gazdaságfejlesztésére kihatnak, azért fekvéséből adódóan a Dél-Alföld Magyarország nemzetközi tranzitforgalom által egyik legjobban érintett régiója, amelyben jelentős jövedelemtermelési lehetőségek is rejlenek – állapítja meg a tanulmány. Hozzáteszi, hogy ezek egyelőre jórészt kihasználatlanok, sőt a forgalom gyors és zökkenőmentes átbocsátásának közúti, vasúti és határátkelési feltételei sem biztosítottak. Márpedig a térség jövőbeli fejlődése szempontjából alapvető kérdés, hogy a személyek, áruk, szolgáltatások és információk áramlásába aktívan bekapcsolódva, azokat kihasználva igazán képes lesz-e az Európai Unió délkeleti kapujává, széleskörű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező, fejlődő régiójává válni.
A projektum a tegnapi záró konferenciával véget ért ugyan, ám a munka folytatódik.
Fejsztámer Róbert elmondta, hogy a magyar, szerb és angol nyelven készült tanulmány rövid változata olvasható lesz majd a projektum honlapján is, és a záró konferencia után az illetékes minisztériumok kapnak egy-egy teljes példányt, magyarországi és szerbiai részen egyaránt.
– Maga a projektum arról szól, hogy milyen lesz az átjárhatósága a magyar–szerb határövezetnek, mennyi új határátkelőt kellene nyitni, illetve régi határátkelőt kellene felújítani. A munka 14 hónapig zajlott, 80 százalékát ennek a tanulmánynak az elkészítése jelentette. Magyarkanizsa önkormányzata korábban is foglakozott ezzel a témakörrel, főleg a régi horgosi határtelő újraindításával kapcsolatban, és látszik, hogy megindultak valamilyen folyamatok, hiszen már olyan IPA-projektumokról is tudunk, amelyek pont a régi határátkelőt célozzák meg, a régi regionális út felújítását, és a régi határátkelőnek a felújítását, hogy ott legalább a helyi lakosok személyi forgalma megoldható legyen. Nagyon nehéz megjósolni, hogy a projektum mikor válhat valóra, mikor tud megnyílni a régi horgosi határátkelő, nagyban függ attól, hogy Szerbia az európai integráció útján marad-e, vagy egyik nap előre lépünk egyet, másnap pedig kettőt hátra. Nagyon nehéz megmondani, mikor lesznek felújítva azok az átkelők, amelyek a helyi lakosokat szolgálják – mondta Fejsztámer Róbert a záró konferencián.
