A hétvégén ünnepelte fennállásának húszéves évfordulóját az adai Vadvirág Hagyományápoló Kör, mégpedig táncgálával, kézimunka- és fotókiállítással, ismeretterjesztő előadással és énekoktatással, valamint mesemondói elbeszéléssel és táncházzal. A rendezvénysorozat fénypontja a péntek esti gálaműsor volt a színházteremben, ahol telt ház előtt léptek fel a hagyományápoló kör egykori és jelenlegi néptáncosai, népzenészei, valamint népdalénekesei.
Az egybegyűlteket Varga Lívia, a Vadvirág elnöke köszöntötte, majd ünnepi beszédében felidézte az elmúlt két évtizedet áttekintve az egyesület szereplésének néhány helyszínét és eseményét.
– A Vadvirág Hagyományápoló Kör 1991-ben alakult meg. A háború réme fenyegetett akkoriban, kapaszkodót kerestünk, egy olyan helyet, ahol a hasonlóan gondolkodók otthonra találnak – mondta Varga Lívia. – Elhatároztuk, hogy nagy hangsúlyt fektetünk gyermekeink, a jövő nemzedék bevonására a Vadvirág minden tevékenységébe. Olyan lehetőséget szerettünk volna teremteni gyermekeink számára, ahol megismerhetik nemzeti múltunkat, hagyományainkat és kultúránkat. Az elmúlt húsz évben sok élményben volt részünk. Az első külföldi vendégszereplésünkre Tatán, a III.Nemzetközi Híd Fesztiválon került sor. Teljesen ismeretlenül hívtak meg bennünket, és végül egy életre szóló barátság lett belőle. A mosonmagyaróvári Katica nemzetközi fesztiválon is felléptünk. A szervezők jóhiszeműen úgy szervezték meg a programot, hogy az összes résztvevő táncos a határ túloldalán, Szlovákiába is fellép. Nem számoltak azzal, hogy nekünk oda vízum kell. Tíz autóbusz állt sorban a határon, köztük a miénk is. Kilenc jármű minden gond nélkül átjutott, a miénket visszafordították. Akkor ez nagyon fájt, a gyerekek nem értették, miért vagyunk mi mások, mint a többiek. Az is felejthetetlen számunkra, amikor 1999-ben a Nato-légicsapások miatt Adán nem tudtuk megszervezni a nyári tábort. Deutsch Tamás, Magyarország akkori ifjúsági és sportminisztere, valamint Balogh László, Szeged város közgyűlésének képviselője sietett segítségünkre, és végül Zánkán tarthattuk meg a Vadvirág-tábort. Mintegy 100 gyerek Vajdaság egész területéről, többségében Adáról, libasorban, gyalogosan kelt át a határon, hiszen akkoriban autóbusszal ezt nem lehetett. Jól emlékszem a szívélyes fogadtatásra is, mellyel a debreceni Főnix Néptáncegyüttes tagjai vártak minket. Lenke néni ma is név szerint ismer minden adai táncost, zenészt, és most is körünkben köszönthetjük. Nagy élmény volt valamennyiünknek, amikor az erdélyi Gyergyóalfaluban, testvérvárosunkban léphettünk föl. Felemelő volt az is, ahogyan a horvátországi magyarok fogadtak minket. Öröm volt a találkozás a bécsi Délibáb táncegyüttessel és a szlovákiai Kincső táncegyüttessel is, Büszkék vagyunk a versenyeken elért eredményekre és azokra a fiatalokra, akik a Vadvirág HK tagjai voltak valamikor, és mostanság már valamely művészeti ág művészei, vagy csak kedvtelésből, de továbbra is foglalkoznak népművészettel – közölte az elnök, akik megköszönte az eddigi támogatást a mecénásoknak, köztük az alapítványoknak, az intézmények és a magánszemélyeknek.
A színvonalas gálaműsort a hagyományápoló kör fiataljai állították össze. Varga Lívia megjegyezte, ez is azt bizonyítja, hogy megérte az elmúlt húsz év fáradozása, hiszen felnőtt egy generáció, amely folytatja a megkezdett munkát, és ápolja a nemzeti hagyományokat és kultúrát. A műsoron többek között bonchidai, rábaközi, felcsíki és dél-alföldi táncokat láthatott a közönség. Klíma Döniz somogyi népdalokat adott elő, egykor az egyesület oszlopos tagja volt Bartók Helga, aki jelenleg az anyaországban tanul, ezúttal pedig szilágysági népdalokat muzsikált. A drámai csoport Várkonyi Zsuzsanna nyugdíjas tanárnő vezetésével gergelyjárást mutatott be egy kicsit másként. Az előadásban fellépett Sterbik Sarolta is, aki mostanság egyetemista, korábban a Tarsóka tánccsoport tagja volt. A Füzike néptánccsoport dél-alföldi gyermekjátékokat mutatott be. Nagybali Tamara szavalattal lépett fel, aki korábban gyakran szerepelt a Vadvirág műsorain, jelenleg Újvidéken jár egyetemre. Versmondással szerepelt Mészáros Gábor, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház művésze, aki kisgyermekkora óta tagja volt az egyesületnek, a drámai csoportnak, a tánccsoportnak és a Gondűző népzenei együttesnek is. Varga Viola és Gazsó Tibor Somi néptánccal lépett fel. Az egykori tagok közül Antal Melinda tanítónő, a Baraparty zenekar énekese megzenésített balladával szerepelt. A gálaműsoron felléptek a Török testvérek is, Tilla, Flóra és Ádám, akik a Vadvirágban kezdtek népzenét tanulni Szabó Árpádnál. Az asszonykórus 1997-ben alakult meg az egyesületben, és Bodor Anikó szakmai irányításával működött. A legbüszkébbek a Vass Lajos népzenei versenyen elért arany minősítésre. A műsoron moholi pásztordalokat énekeltek.
