Serényen dolgoznak a Zenta községbeli gazdák a téli pihenő előtt. A kukoricát betakarították, az őszi vetés is zöldellik már a földeken, viszont még most sem dőlhetnek hátra, ugyanis több problémával is szembe kell nézniük.
Kobrehel Ervin, a Zentai Gazdakör elnöke elmondta, sokat küzdöttek a szárazsággal, a nagyobb problémát azonban az ilyenkor szokatlan, átlagon felüli hőmérséklet okozta. A sokszor 20 Celsius-fok feletti maximumok miatt a vetést sem tudták a megfelelő időben elkezdeni. Megjegyezte, hogy tavaly is így jártak, a kikelt gabonákon az őszi vegetáció folyamán már megjelentek a gombás betegségek a magas hőmérséklet miatt.
– Idén is október közepén kellett volna elvetnünk őket, csakhogy olyankor még sokszor akár harminc fokig is felkúszott a hőmérő higanyszála. Emiatt elhúzódott, viszont úgy gondolom, hogy november elsejéig a községbeli termelők többsége elvetette – magyarázta a Zentai Gazdakör elnöke, és hozzátette, hogy ha azt az összterületet vesszük figyelembe, amelyen tavaly őszi gabonát termeltek, annak most mindössze a 60–70 százalékát vetették be.
– Mindez az alacsony terményárak miatt van. Akárhogy számolgatja az ember, nem fedi a termelési költségeket, emellett nagyon kiszámíthatatlan, hogy mekkora lesz a termés. A vetésforgó szempontjából viszont fontos a gabona, hiszen enélkül nagyon megbomlana a rendszer. Korábban is volt rá példa, hogy keveset fizettek a búzáért, de most általánosságban véve minden mezőgazdasági terménynek rossz az ára. Így a termelők spórolnak, ahol csak tudnak, hol az agrotechnika sínyli meg, hol a különféle kiadások – mutatott rá Kobrehel Ervin.
A másik jelentős problémát a mezei pockok okozzák. Tavaly ősszel is a mostanihoz hasonló enyhe időjárás volt, és főleg a repceparcellákon okoztak jelentős károkat.
– Elvetettük a repcét, jött egy nagyobb csapadék, gyönyörűen kikelt a földből, de a rágcsálók megtizedelték. Ez főleg azokon a földeken történt, ahol a szomszédos területet nem szántották fel. A termelők két csoportra oszlanak, ha a szántásról beszélünk. Valaki híve neki, valaki pedig nem, és inkább a forgatás nélküli talajművelést támogatja. Ez a két tábor nemcsak Vajdaságban, hanem Európában is megvan. A személyes véleményem az, hogy három–öt évente fel kellene szántani, és ez azért is fontos, mert ha nem is gátolja meg, de befolyásolhatja a rágcsálók elszaporodását. Ebben az esetben is mi hiába mérgeztük a saját földjeinket, hiába óvtuk a fejlődő repcét, a szomszédos, szántatlan területen elszaporodtak a kártevők, hiszen az ott kialakított életterületüket nem bántották, és az éppen csak kibújt növényt behordták a lyukba, így készültek a télre – magyarázta az elnök.
A mezei pockok mellett a rovarok is sok gondot okoznak a termőföldeken, nekik szintén kedvez az enyhe időjárás. Ahogyan Kobrehel Ervin fogalmazott, a gazdák a gyomirtást követően alighogy leakasztották a permetezőt, most újra fel kell tenniük.
– Az, hogy megcsócsálják a leveleket, a kisebbik probléma. A nagyobb az, hogy vírushordozók, az általuk terjesztett betegség pedig az úgynevezett árpa- és búzatörpülés, amely pár évvel ezelőtt már felütötte a fejét a környékünkön. A korai szakaszban akkor is azt gondoltuk, hogy jó lesz a terméshozam, és tavasszal láttuk csak, hogy nem nőtt meg a búza vagy az árpa – mondta.
Nagyon sok fejtörést okoz a mezőgazdasági termelőknek, mire eldöntik, mit is vessenek a földekbe, hiszen az egyre csökkenő terményárak miatt nagyon meg kell gondolniuk, mit éri meg termelni. Kobrehel Ervin elmondta, hogy ez és a szélsőséges időjárás is nagyban befolyásolja, mi kerül a vetésforgóba. Míg Zentán működött a cukorgyár, megérte cukorrépát termelni, annak bezárásával azonban a cukorrépa-termelők is eltűntek. Napraforgót nem tudnak mindig a vetésforgóba tervezni, a kukoricával pedig nemcsak az alacsony ár a probléma, hanem az egyre forróbb nyarak is, ami miatt gyenge a hozam, emellett az állatállomány csökkentése miatt sem éri meg. Mostanság a repcével próbálkoznak és ebben reménykednek.
Nyitókép: Gergely Árpád felvétele
