A Szent Miklós Pálinkalovagrend és a Zentai Gazdakör az idén is összegyűjtötte a Nemzetközi Pálinkafesztiválra a mintákat. Több mint 600 pálinkát neveztek a versenyre, amelyek 18 különböző fajta gyümölcsből készültek. A zsűri kedden végezte el a kóstolást a zentai Royal Szálló éttermében, és egész nap azon dolgoztak, hogy kiválasszák az év legjobbjait.
Nagy Miklós, a lovagrend nagymestere elmondta, hogy az idén is több országból érkeztek pálinkaminták, így Szerbia mellett Magyarországról, Szlovéniából és Romániából is, ugyanakkor a zsűritagok között is vannak határon túli szakemberek, olyanok, akik már bizonyítottak más versenyeken. Összesen 39-en döntenek a legjobb pálinkákról. Elárulta, a minták között megtalálhatóak a hagyományos ízek, mint az alma, körte, szilva, őszibarack, cseresznye vagy a meggy, emellett olyan különlegességeket is kóstoltak, mint a fügéből, a szamócából vagy más bogyós gyümölcsből készült pálinka.
– Ezek szinte egzotikus pálinkák, de annyira magas az áruk a piacon, hogy képtelenség értékesíteni. Inkább kuriózumnak számítanak, amelyek leginkább versenyeken jelennek meg. Volt olyan is, hogy zöldséggel próbálkoztak, találkoztunk már paradicsomból és sütőtökből készült pálinkával is, bár ezeket sajnos nem lehet annak nevezni, hiszen az csakis gyümölcsből készíthető, ezek a párlat kategóriába tartoznak – mutatott rá Nagy Miklós, majd hozzátette, hogy ettől függetlenül ezeket is értékelik, hiszen ezekben is meg kell találniuk a rájuk jellemző ízvilágot és illatot.
– A bírálatnál a Közép-Európában meghonosodott 20 pontos rendszert használjuk. Ez több tényezőből áll össze. Először a pálinka illatának tisztaságát vizsgálják meg, ez maximum 3 pontot ér. Ezután az illat karakterét veszik figyelembe, tehát azt, hogy a gyümölcsre jellemző illat mennyire köszön vissza. Erre legfeljebb 5 pontot adnak. Ezt követően az íz tisztaságának értékelése következik, ez megint 3 pontot ér. Végezetül az íz karakterét vizsgálják, amelyre maximálisan 5 pontot adhatnak. Ez összesen 16 pont. Az ötödik tétel a harmónia, ahol arra kíváncsi a zsűri, hogy a pálinka illata és íze harmonizál-e egymással. Van, aki úgy szokta ezt leegyszerűsíteni, hogy vajon inna-e még egyszer abból a termékből, mennyire nyerte el a tetszését. Erre összesen 4 pontot adhatnak. Így áll össze a 20 pontos rendszer – magyarázta a lovagrend nagymestere, és hozzátette, hogy a 18–20 pont közöttiek az arany-, a 16–17 pontosak az ezüst-, míg a 14–15 pontosak a bronzérmesek. A 14 pont alatti pálinkák sajnos érem nélkül maradnak, azokban valamilyen hibát találtak az értékelés során. – Ez a hiba fakadhat az erjesztésből, a gyümölcsnek a túlérettségéből vagy rothadásából, esetleges penészességéből, a cefrézésnél jelentkező problémából, sőt akár a lepárlásnál is előállhat valami bökkenő, mint például nem választották le az előpárlatot, nem vették le az utópárlatot, túl magas hőmérsékleten történt a lepárlás, vagy ahogy mondanák, a kazánon átment minden, és nemcsak a jó minőségű pálinka, hanem a hozzá tartozó különböző nemkívánatos utópárlatok is.
Az érmes helyezések mellett megválasztották az ország pálinkáját is. Ez csak úgy lehetséges, ha egy adott országból legalább tíz pálinkafőző küld mintát. Nagy Miklós hangsúlyozta, egy személy több pálinkáját vagy párlatát is benevezheti a versenyre. A kategóriákat gyümölcsönként határozzák meg, de egyedülálló csoportot képeznek a borpárlatok, az ágyas pálinkák és a hordóban érlelt pálinkák is.
– Nagyon elégedettek vagyunk a beérkezett minták számával. Ez megközelíti a tavalyi számot, mi azonban soha nem csináltunk versenyt abból, hogy rekordokat döntögessünk évről évre a minták mennyiségével. Számunkra az a fontos, hogy elhozzák az adott évben kifőzött pálinkájukat, és megmérettessék. Véleményem szerint ehhez bátorság is kell, hiszen egy nemzetközileg elismert, szakemberekből álló zsűri előtt kell bizonyítania az italnak – árulta el Nagy Miklós.
Az eredményhirdetés december 9-én, a Zentai Gazdanapok programsorozat első napján megtartott Nemzetközi Pálinkafesztiválon lesz.
Nyitókép: KGN felvétele
