Hamarosan véget ér a tornyosi Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom tetőszerkezetének felújítása. A munkálatok 2019-ben kezdődtek el, majd az elmúlt években a tetőszerkezet egy részét lecserélték, és belső rekonstrukcióra is sor került.
Baráth Gábor plébános elmondta, hogy a felújítás most ért a harmadik, utolsó szakaszba, és jelenleg a két kistorony, valamint a sekrestye burkolatát cserélik. Hozzátette, hogy a munkát helyi vállalkozók végzik.
– A beruházást Magyarország kormánya támogatja 3 millió dinár értékben a Magyar Nemzeti Tanács közbenjárásával. A tető nagyon megérett már a cserére, mivel a templomon eredetileg zsindelytető volt, majd azt gyorsan bádogra cserélték, de így is csaknem 100 évig bírta az időjárás viszontagságait. A munkálatok a tervek szerint a búcsúra befejeződnek, amelyet október második vasárnapján tartunk. A búcsúi szentmisén a teljes tetőcseréért adunk hálát, és a meseterek is megígérték, hogy addigra készen lesznek. A mi templomunk egy eredetien magyar szecessziós festésű templom, és ezen a vidéken teljesen egyedi, sőt még a magyar területeken is ritkaságnak számít. Azért indítottuk el a felújítási folyamatot, hogy megmentsük a festést. Természetesen az első lépés a tetőcsere kellett, hogy legyen, nem szabad beáznia. A következő nagy lépés a villanyhálózat cseréje lesz. Annak idején, amikor 60–65 évvel ezelőtt a faluban vezették a villanyáramot, akkor az emberek a saját szakállukra a templomba is behúzták, aminek meg is lett az eredménye. A helyi tanács megbüntette őket, de mi azóta is azt a hálózatot használjuk. Sürgősen korszerűsíteni kell, mivel nagyon rossz állapotban van. Ha a sekrestyében bekapcsolok egy erősebb mélyhűtőt, akkor a templomban elmegy az áram. Mi próbáljuk önerőből toldani-foldani, de teljes hálózatcsere kell. Az első lépést már megtettük, a hálózat cseréjére a tervdokumentáció készen áll, és amikor befektetésről vagy támogatásról tárgyalunk, akkor már lesz mit letennünk az asztalra – fogalmazott a plébános.
Baráth Gábor hozzátette, hogy Tornyoson nem nagy a hitközösség, hiszen maga a falu sem túl nagy. Rámutatott arra, hogy a települést súlyosan érintette a kivándorlás, sokan elhagyták az otthonukat, és Nyugatra költöztek.
– Az itt maradtak java része állattenyésztéssel és mezőgazdasággal foglalkozik, valamint a környékbeli településeken dolgoznak. Katolikus közösség vagyunk, amelynek lassan egyharmada roma származású. Ők is valamilyen szinten hozzánk tartoznak, nálunk keresztelnek, és tőlünk kérnek bármi más szentséget vagy szentelményt. A hitgyakorlás nagyjából úgy alakul, mint bárhol máshol, a lakosság 10 százaléka aktív ezen a téren. A hitoktatás java az általános iskolában folyik, mindenki a hittant választja – mondta Baráth Gábor.
Nyitókép: A csaknem százéves tetőszerkezet teljes egészét kicserélik
