2024. október 12., szombat

Örök érvényű előadás

Ottlik Géza művét vitte színre a Zentai Magyar Kamaraszínház

Ottlik Géza Iskola a határon című regényének adaptációját mutatta be a Zentai Magyar Kamaraszínház pénteken este. A nagy sikerű műből készült előadás a zentai közönség tetszését is elnyerte.

A darab főszereplői (Both Benedek – László Roland, Szerendy Dániel – Szilágyi Áron, Czakó Pál – Hajdú Tamás) egy temetésre gyűlnek össze. Egyik régi társukat, Medve Gábort (Vilmányi Benett) veszítették el, akivel közösen élték át egykoron a katonaiskola nehézségeit. Az, hogy újra találkoztak, feleleveníti bennük az egykori emlékeket. Az előadás erről a visszatekintésről szól. A darabot Vidovszky György rendezte, aki elárulta, hogy nem először foglalkozik ezzel az előadással, korábban már rendezett a regény alapján, akkor is Gyarmati Kata dramaturggal együtt, akárcsak most.

– Ez a mű örök érvényű, a 20. századi magyar irodalom egyik legfontosabb műve. Mindig lehet benne találni valami újat. Mi húsz év után foglalkoztunk vele ismét. Mi magunk is meglepődtünk, hogy mennyi minden van még benne, amit korábban nem építettünk bele, most viszont igen – mesélte a rendező. – A darab egy katonaiskoláról szól, ahova a fiúk tízéves korukba iratkoznak be, és megpróbálják megtanulni magát az életet, ami közel sem egyszerű. Az itt tapasztaltak az egész életükre kihatással vannak, függetlenül, hogy nem lesz belőlük később katona.

Vidovszky György elmondta, hogy az előadásba beleépítették az Ottlik Géza által használt szlengszavakat is, amelyek nem biztos, hogy elsőre érthetőek, bár elhangzik a magyarázatuk. Azt is elárulta, hogy kettéválasztották a történetet: az első felvonásban azt próbálták megjeleníteni, hogy hogyan nem lehet beleszokni a szabályokba, és milyen atrocitások érik a fiúkat, a második felvonás pedig a belső szabadság megtalálását jeleníti meg, azt, hogyan lehet a külső szabályokkal együtt élni, ha megvannak önmagunkban azok a bizonyos kapaszkodók.

Az előadásban a Zentai Magyar Kamaraszínház színészei mellett egyetemi hallgatók és amatőr színjátszók is szerepet kaptak, illetve meghívott művészek. Vilmányi Benett magyarországi szabadúszó színész is meghívást kapott.

– A regényt nemrég olvastam el, viszonylag friss élmény, nekem ez kimaradt a kamaszkoromból. Ekkor már tudtam, hogy Medve szerepét játszom majd, és nagyon örültem neki. Nemcsak én, hanem nagyon sokan átérezzük az ő helyzetét, hiszen benne van a kamaszkori szorongás, frusztráció. Féltem attól, hogy ezeket a visszaemlékezéseket, amelyek a regényben megjelennek, hogyan tudja majd a darab visszaadni, az olvasópróbák során azonban rájöttem, hogy ennél jobb adaptáció nem is készülhetett volna – véli Benett, aki hozzátette, nagyon jó volt Vidovszky Györggyel együtt dolgozni, mert ő nem olyan rendező, aki egy elképzelt figurába igyekszik belepasszírozni a színészeket, hanem figyelembe veszi a tulajdonságaikat, hogy kik is ők valójában.

Az Újvidéki Művészeti Akadémia hallgatói közül Gusztony Endre és Sadiković Márió csatlakozott a társulathoz. Mindketten a „balhés” banda tagjai a színpadon: Gusztony Endre a fő gonosz Merényi Sándor szerepét öltötte magára, Sadiković Márió pedig Homola Györgyöt formálta meg. Gusztony elmesélte, ő és a karaktere teljesen más tulajdonságúak, távol áll tőle a rossz gyerek stílusa, aki mindig másokat piszkál.

– A próbafolyamatot nagyon élveztem, korábban nem sokszor volt alkalmam színházban dolgozni. Úgy érzem, az egész társulat nagyon befogadó és segítőkész, így amikor problémába ütköztem a próbák során, akkor odajöttek, és tippeket, tanácsokat adtak – árulta el.

A Zentai Magyar Kamaraszínház diákszínjátszói közül Széles Gergő Mátyás Halász Petárt, Matykó Ádám Eynatten Vincét, Szirbik Zalán Mufi Istvánt, Nikolić Dávid pedig Tóth Tibort alakította a színpadon. Széles Gergő Mátyás úgy gondolja, nagyon érdekes volt mind a munkafolyamat, mind pedig maga a darab.

– Az egész történetben végtelenül összetettek a viszonyok, amelyek összekötik ezeket a tinédzser fiúkat. Én egy olyan fiút játszottam, aki gyakorlatilag a legszemetebb mind közül: köpönyegforgató, mindenkit átver, ahogy csak tud. Nagyon élveztem megjeleníteni, hiszen nem ilyen vagyok. Véleményem szerint nagyon érdekes egy olyan karakter megformálni, ami távol áll az embertől – mondta Széles Gergő Mátyás.

A Zentai Magyar Kamaraszínház színészei közül Medve édesanyját Mezei Kinga, Schulze őrnagyot, Hanák tiszteletest és az orvost pedig Pálfi Ervin játszotta. A darab zenéjét Mezei Szilárd szerezte három művész közreműködésével: Slobodan Dragaš trombitással, Szögi István harsonással és Pápista Kornél tubással. A produkció létrejöttét a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Nemzeti Kulturális Alap, a Magyar Nemzeti Tanács, valamint Zenta önkormányzata támogatta.

Nyitókép: Az előadásban tinédzser fiúk mindennapi problémáit és kihívásait ismerhetjük meg (Gergely Árpád felvétele)