A zentai Surányi család hosszú évekre visszanyúlóan termeszt paprikát. Két fajtával foglalkozik, az iparit már több mint harminc éve ülteti, az idén 20 hektáron, de a kápiából is egyre több kerül a földbe, az idén 15 hektárnyi területen. Surányi Csilla termelésvezető elmondása szerint mindkettő iránt nagy az érdeklődés, a süthető fajta megtermelése azonban sokkal igényesebb, mint az ipari társáé.
– Az ajvárnak való paprika esetében elvárás, hogy hibátlan legyen. Mi is igyekeztünk így termeszteni, a szabványok szerinti gomba-, illetve rovarölőkkel kezeltük. Ebben az évben nagy problémát okozott a szárazság, nem győztük a locsolást, és kicsik maradtak a termések. A vásárlói körünk, a nagy üzletláncok a hatalmas paprikát várják, de az aszály miatt az idén megkötött a növény. Biológiailag meg van mindene, a szára, a magháza, csak egyszerűen kicsi maradt – mutatott rá, majd hozzátette, a paprika termesztését és gondozását is át kell gondolniuk a jövőben.
– Eddig úgy locsoltuk, hogy tíz holdra egy kutat számoltunk, ha viszont ilyen aszályosak maradnak a nyarak, akkor sajnos le kell feleznünk ezt a területet, hiszen nem bírjuk majd vízzel ellátni a növényt. Ez drágítja is a termelést, emellett hozamkieséssel is számolnunk kell – magyarázta Surányi Csilla termelésvezető.
Hozzátette, hogy a kápiapaprikát átlagosan 100 dinár kilogrammonkénti áron értékesítik. Tapasztalatuk alapján a fogyasztók nem adnak többet 150 dinárnál, így ennél nem is mennek feljebb. A kápiapaprikából a másodosztályt a horgosi Aretol üzembe szállítják, ők készítenek belőle különféle fagyasztott termékeket. A fűszerpaprikát a szárítóüzemek vásárolják meg, 80 dinárért kilóját.
Idén 43 hektáron termeltek hagymát (Surányi Csilla felvétele)
A gazdaság másik fő terménye a hagyma. Idén 43 hektáron termeltek tavaszi, 10 hektáron pedig téli hagymát. Közel hat éve foglalkoznak vele, bevezetésével pedig nem a mind kiszámíthatatlanabbnak tűnő időjárás okozta kiesést igyekeztek megoldani, hanem az egyre kilátástalanabbnak tűnő munkaerőpiacot.
– A hagyma az a kultúra, amit gépesítve tudunk betakarítani, a csomagolásához pedig aránylag kevés ember kell, viszont nekik egész évben munkát tudunk biztosítani, hiszen a téli hagymát szeptemberben vetjük és júliusban szedjük fel, tavaszi társa pedig március közepén, végén kerül a földbe, és ilyenkor, ősszel takarítjuk be. A vevői kör kapcsán az a végcélunk, hogy tudatosítsuk bennük, nálunk egész évben kapható a hagyma. Ennél a növénynél a befektetés sok, hiszen nem elég hozzá a föld és a locsolás, az alapköltségek ennél jóval magasabbak, a fő ok mégis az egyre alacsonyabb munkaerőhiány volt – magyarázta Surányi Csilla, aki hozzátette, az aszályos nyarat ez a zöldség is megérezte, de igyekeztek öntözéssel áthidalni a problémát, ennek köszönhetően meglett az átlaghozam.
– Nyáron a hagyma kilóját mindössze 17 dinárért tudtuk értékesíteni. Az újhagyma jelenlegi ára 25 és 30 dinár között mozog. Abban bízunk, hogy ez az ár télen változni fog, magasabb lesz – mondta.
A gazdaság korábban uborkatermesztéssel is foglalkozott, viszont az idei tervezetből ez kimaradt. Surányi Csilla azonban elmondta, a jövőben foglalkozni fognak még vele, csak nagyon át kell gondolniuk, hiszen igen vízigényes növényről van szó, teljes mértékben alkalmazkodniuk kell az időjáráshoz.
Nyitókép: Nehezen nőtt a paprika az aszályos időben (Surányi Csilla felvétele)
