Az október a mellrák elleni küzdelem hónapja, ebből az alkalomból szervezte meg idén is a Zentai Baba-mama Klub immár hagyományosnak számító ingyenes prevenciós programját szerda délután. A tájékoztató jellegű előadáson először dr. Palotás Gábor szülész-nőgyógyász beszélt arról, hogy mit tehetünk a méhnyakrák és a mellrák megelőzése érdekében, és hogy mi a teendő csomó észlelése vagy kedvezőtlen lelet esetén.
Ezt követően dr. Apró Arnold onkológus osztotta meg mindennapi munkájának tapasztalatait az emlőrák és a méhnyakrák felismerése és kezelése terén. A szakértők előadásai után maguk az érintettek kaptak szót: elsőként Rusák Hajnalka betegségének és gyógyulásának történetét olvasta föl barátnője, Recskó Katalin, majd Góli Zsanett mesélte el, hogyan élte meg a diagnózist és a kezeléseket, illetve hogyan változtatta meg a mellrák az életét.
A mintegy 40-50 résztvevő elkötelezettségét jelzi, hogy a figyelmes hallgatás és a kérdések feltétele mellett az esemény végén fölmerült köztük az igény egy olyan civil szervezet létrehozására, amely a daganatos betegeket információval látná el, és sorstársközösséget biztosítana számukra.
Tomić Edina, a Zentai Baba-mama Klub elnöke azért tartja fontosnak a rákprevenciós előadás megszervezését, mert ez a megelőzés és a szűrővizsgálatok jelentőségére hívja fel a figyelmet, és a gyógyultak történetein keresztül erőt és hitet adhat az érintettek számára:
– Minden évben azt látom, hogy a legnagyobb szükség arra van, hogy azok, akik már legyőzték a betegséget és van tapasztalatuk, elérhetőek legyenek, hogy összefogjuk őket, hogy legyen kihez fordulniuk azoknak, akik most járják ezt az utat. Sokat jelent a személyes példa, a támogatás és az, hogy van valaki, aki megérti, min megy keresztül a sorstársa.
Dr. Palotás Gábor a sajtónak tett nyilatkozatában elmondta, hogy a szervezett emlőrákszűrés az 50-69 éves korosztályt érinti, de közülük is kevesen járnak el rendszeresen a szűrésekre:
– A meghívásra történő részvételi arány az utóbbi évben javult, most 30 százalék körül járunk, miközben a kívánt arány az 50-75 százalék lenne. A falvakban, tanyákon élőknek azzal igyekszünk segíteni, hogy az egymás közelében lakó nők számára egymást követő időpontokat adunk a mammográfiás vizsgálatra, így négyen-öten is eljöhetnek a szűrésre egy autóval. Emellett a falugondnokságon keresztül is meg lehet szervezni az ingyenes bejutást. Illetve sosem kell kétszer utazni, hiszen a páciens fölveheti az utalót az egészségházban, majd onnan rögtön mehet a vizsgálatra.
Dr. Apró Arnold szerint nem a bizalom kérdése a meghatározó abban, hogy sokan nem mennek el a vizsgálatra:
– Inkább mentalitásbeli kérdésről van szó, az aktív tagadás miatt nem jönnek el. A bizalom inkább a kezelés és az utókezelés során jut szerephez. Mi mindig csapatban dolgozunk, az onkológus, a sebész, a pszichológus, a nőgyógyász mind együttműködik. Én magam is támogatni szoktam a másodvéleményt, ehhez természetesen ajánlok is onkológust.
Hozzátette, hogy ha egy nő csomót észlel a mellében, akkor a háziorvosához kell fordulnia, aki ultrahangra, illetve mammográfiára utalja, és ha szükséges, innen fogják továbbutalni az onkológushoz.
Nyitókép: Szakorvosok és érintettek közösen emeltek szót a mellrák és a méhnyakrák szűrésén való részvételért (Fotó: Gergely Árpád felvétele)
