Cserna Szabó András József Attila-díjas író és újságíró szerint az igazi pálinka egyszerre illatszer és gyógyszer, valamint gyermeki boldogságot varázsol a lélekbe. Ezért is használjuk inkább a jóféle papramorgót bajainkra, mintsem a gyógyszeripar boszorkánykonyhájáról érkező különféle kotyvalékokat. És ezért is lényeges, hogy tényleg jó pálinkákkal „orvosoljunk”.
A pálinka minőségének a megállapítása szakavatott ítészek feladata, akik közül kedden harminchatan gyűltek össze a zentai Royal Szálló éttermében, hogy elvégezzék a Szent Miklós Pálinkalovagrend és a Zentai Gazdakör Nemzetközi Pálinkafesztiváljára beérkezett minták kóstolását.
Bús Ákos, a Szent Miklós Pálinkalovagrend tagja napilapunknak nyilatkozva elmondta, hogy 810 minta érkezett be, amelyeket 18 zsűriasztalnál 36 szerbiai, magyarországi és szlovákiai pálinkabíráló vizsgál meg, a Kárpát-medence szinte összes pálinkalovagrendje képviselteti magát – újságolta a szakember, és hozzáfűzte, hogy az előző évekhez képest pozitív fejlődés tapasztalható, és 20-25 százalékos tendenciajavulást tapasztalnak.
Elárulta, hogy a pálinkafőzők az idén a térségünkre jellemző fajtákból, vagyis alma-, sárgabarack- és szilvapálinkákból küldtek be legtöbb mintát, valamint birs- és körtepálinkából is szép számú minta érkezett, emellett évről évre népszerűbbek a kuriózumnak tekinthető pálinkák, mint amilyen a sárgarépából, cukorrépából készült itóka.
A szekszárdi Muth József, a Magyar Magánfőzők Pálinkaegyesületének elnöke már több mint tíz éve részt vesz a zentai pálinkaversenyen, ugyanis egyesületükkel nagyon jó kapcsolat ápolnak a Zentai Gazdakörrel és a Szent Miklós Pálinkalovagrenddel. Kérdésünkre elmondta, hogy eddig az almatermésűek mintáit bírálták el, és megosztó volt a felhozatal, mivel az ezekből készült pálinkák az idén nem sikerültek túl jól, amihez talán a szárazság is hozzájárult. Ugyanakkor a körték és a birsek sokkal teltebbek, sokkal gyümölcsösebbek – magyarázta a pálinkabíráló, és hozzáfűzte, hogy a csonthéjas termésűek közül a cseresznyék kiemelkedően jónak bizonyultak. Elmondása szerint ezek még a nagy kánikula előtt beértek, így fajtajellegüket is meg tudták őrizni, a megkóstolt őszibarackok esetében viszont a savazás hiányát tapasztalta.
A pálinkaminták elbírálását megfelelően felfelé szűkülő, tulipán alakú, csiszolatlan, talpas üvegpohárral végzik, amelynél az alsó rész öblösebb, majd felfelé szűkül a pohár szája. Ez a szűkített rész a felelős tulajdonképpen az illataromák koncentrált érzékeltetéséért, így tudjuk a legmegfelelőbben érezni az adott pálinka sajátosságait.
Muth József vázolta, hogy a mintákat ötféle szempont alapján minősítik. Először mindig az illat- és az íztisztaságot veszik górcső alá, amivel a cefrézési hibákat és a desztillálási problémákat lehet felfedezni.
– Ezt követi az illatkarakterek felismerése. Tudjuk, hogy optimálisan milyen egy gyümölcs karaktere, és ha ezek fellelhetők a mintában, akkor ez alapján értékeljük – mesélte, és hozzáfűzte, hogy ha átlagosan található ez a mintában, akkor csak három ponttal, ha több van benne, akkor néggyel, ha pedig kimagaslóan érzik ezt a fajtajelleget, akkor öt ponttal osztályozzák az adott pálinkát. Ugyanígy osztályozzák az ízkaraktereket is, végül pedig a harmóniája alapján pontozzák.
Nyitókép: Harminchat szerbiai, magyarországi és szlovákiai pálinkabíráló végezte a minősítést
