Az elmúlt napokban az évszakhoz képest is elviselhetetlen, embert és jószágot nem kímélő hőségnek voltunk az elszenvedői. Néhány napra átmenetileg ugyan enyhült a tikkasztó meleg, de július végéig nagy valószínűséggel kitart a kánikula térségünkben. Ezért dr. Klímó Lukács Kornélia zentai mentőorvoshoz fordultunk tanácsért, hogy miképpen hat az emberi szervezetre a hőség, és mit kell szem előtt tartanunk, hogy ne legyen számunkra végzetes a kánikula. A mentőorvos arra hívta fel a figyelmünket, hogy a 30 Celsius-fok feletti hőmérséklet jelentős egészségügyi kockázattal jár az egészséges emberek számára is. Már csak ezért is fokozottan oda kell figyelnünk a kisgyerekekre, az idősebbekre, a hőség közepette fizikai munkát végző emberekre, valamint a krónikus betegségben szenvedőkre. Főleg a szív- és érrendszeri problémákkal küzdőkre, a felső légúti betegségben szenvedőkre, az asztmás és a bronchitises betegekre.
– A tartós meleg nagyon igénybe veszi a szervezetünket, a meleg hatására kitágulnak az erek, és fokozott a szív munkája. Gyakran jelentkezik vérnyomás-ingadozás, gyengeség, rosszullét, akár ájulás is. Sajnos, kánikulában megnő a szívinfarktusok és az agyvérzések száma is – magyarázta a zentai mentőszolgálatnál dolgozó doktornő. – Ilyenkor a hőszabályozó rendszerünk a szervezetünk lehűtésére törekszik, vagyis a túlhevülés megakadályozására, ezért nagyon fontos, hogy még akkor is pótoljuk a folyadékot, ha nem is érezzük magunkat szomjasnak. Erre a legjobb megoldás a szénsavmentes ásványvíz, mivel a szervezetből kiürülő ásványi anyagokat is pótolja. Kerülnünk kell azonban a túlcukrozott üdítőket, valamint a szénsavas, úgynevezett „bubis” ásványvizet. A kánikula nagymértékben megzavarja az idegrendszerünket is, alvás- és koncentrációzavart okozva, ezért gyakoriak a közlekedési, illetve a munkahelyi balesetek – mutatott rá, majd hozzátette, hogy ha sokáig tartózkodunk kint a napon, akkor előfordulhat ájulás, rosszullét, napszúrás, leégés és kiszáradás is.
Dr. Klímó Lukács Kornélia szerint a zsíros, nehéz ételeket kerülnünk kell hőség esetén. Ehelyett könnyebb ételeket fogyasszunk, amennyiben nem szükséges, akkor 11 és 15 óra között ne tartózkodjunk kinn a napon, ha ez mégis elkerülhetetlen, akkor védjük magunkat kalappal, micisapkával, valamint viseljünk lengébb ruhát, és mindenképpen használjunk a bőrtípusunknak megfelelő napkrémet, abból is minél nagyobb faktorszámút.
– Oda kell figyelni, hogy a lakásban, ahol tartózkodunk, a hőmérséklet nappal ne haladja meg a 32 Celsius-fokot, éjszaka pedig a 24-et, ezért ha módunkban áll, csak akkor kapcsoljuk be a légkondicionálót, ha az szükségessé válik. A légkondicionáló használatakor érdemes odafigyelni arra is, hogy ne legyen nagy különbség a szobahőmérséklet és a kinti hőmérséklet között. Ha útnak indulunk, az autót előtte mindenképpen szellőztessük ki. Hiszen a hűvösben álló gépkocsi akár 60-70 Celsius-fokra is felhevülhet. Emiatt indulás előtt szellőztessünk, ha van légkondicionáló az autóban, azt mindenképp kapcsoljuk be, és semmiképpen se hagyjunk kisgyermeket, idősebb személyt, sőt házi kedvencet se az utastérben, még akkor se, ha letekertük az ablakot – tanácsolta a doktornő, aki hangsúlyozta, hogy nagy hőség idején fokozottan oda kell figyelni az idős személyekre, különösen az egyedül élőkre. Az tanácsolta, hogy naponta többször látogassuk meg őket, vagy hívjuk fel telefonon. A kisgyerekekre szintén oda kell figyelni, főleg a folyadékbevitelre, illetve arra, hogy ne tartózkodjanak kint a tűző napon.
Dr. Klímó Lukács Kornélia elmondta, hogy a kánikula idején a zentai mentőszolgálathoz főleg magas vérnyomásos problémákkal jelentkeznek a helyi polgárok, sajnos sokkal magasabb ilyenkor a szívinfarktusosok aránya, és sokkal több haláleset történt. A mentőorvos megjegyezte, hogy a krónikus betegségben szenvedőket a tartós hőség nagyon megterheli, ezért esetükben többször kellett a mentőszolgálatnak is interveniálnia.
