Az illetékes energetikai minisztérium meghatározta a távfűtés díjának kiszámítására vonatkozó módszert, de ettől Zentán az önkormányzat korábban, a kétszer 7 megawattos gázkazán üzembe helyezése előtt kénytelen volt eltérni. A község még tavaly is 9 millió dinárral támogatta, szubvencionálta a fűtés, a távhőszolgáltatás költségeit. A most kezdődött 2021/2022-es fűtési idényben azonban erre már nincs mód.
– Mit jelent ez a változás a fogyasztókra, a fűtést használókra nézve, drágul-e a szolgáltatás? Milyen áron kapják a meleget a zentai távfűtött lakások tulajdonosai? – kérdeztük Sztantity Szebasztiántól, az önkormányzat gazdasági ügyekkel megbízott tanácsosától.
– Zentán korábban a cukorgyártól bérelt kazán miatt kellett eltérni az energetikai minisztérium által javasolt elszámolási módszertől. A cukorgyári kazánokat, a hőenergia-termelést átvette az önkormányzat, nem csak a hőenergia szállítását. Ekkor a község magára vállalta a rendszer műszaki feltételeinek biztosítását, felvásárolta a hővezeték-hálózat egy részét, és kibérelte a kazánt a cukorgyártól. A község anyagilag támogatta a távhőszolgáltatást. Amikor elkészült a kétszer 7 megawattos gázkazánnal felszerelt távfűtőmű, új helyzetbe kerültünk. Az energetikai minisztérium minden évben meghatározza a fűtéssel kapcsolatban felmerülő költségek kiszámításának a módját. Mivel Zentán nem voltak biztosítva a feltételek, és a kilowattóra hőenergia így is drága volt, ezért a község támogatta hőenergia-szolgáltatás költségeit, tavaly például 9 millió dinárral – mondta a tanácsos, és így folytatta:
– Minden fűtési idény elején gond volt a gáztartozással, a Srbijagas az adósság miatt nem akarta biztosítani a fűtéshez szükséges földgázt. Idéntől kezdve nincs gázadósság, és nincs az Elgas közvállalatnak sem adóssága. A vállalat hathavi gazdálkodási mérlege 26 millió dinár többletet mutat. A számlák ki vannak fizetve, az önkormányzat tovább nem dotálja a fűtést, a jövőben a városi hővezeték-hálózat felújítására koncentrálhatunk. Az új gázkazánok alkalmazásával nyereségessé vált a távhőszolgáltatás, tehát ezért sincs szükség arra, hogy ezt a község anyagilag támogassa – fogalmazott Sztantity Szebasztián, majd hozzátette:
– A most kezdődött fűtési idényben minden feltétel adott ahhoz, hogy az energetikai minisztérium meghagyása alapján számítsuk ki a távhőszolgáltatás állandó költségeit. A fűtés díját az előző fűtési idény költségei alapján tudjuk kikalkulálni. A körülményeket figyelembe véve idén a távfűtést végző Elgas közvállalatban kiszámították a fűtés új díjszabását, a javaslat a községi tanács elé került, de még nem döntöttünk róla, és nem is terjesztjük fel elfogadásra a községi képviselő-testületben. Minden rohamosan drágul, a fűtés az állandó, tehát fix költségei is növekednek. A változó rész, az elfogyasztott napi kilowattóra energia ára viszont csökken. A számításaink szerint 10–15 százalékkal olcsóbb lesz a fűtés – mondta Sztantity Szebasztián.
Az Elgas Közvállalat jóváhagyásra váró kalkulációja alapján négyzetméterenként 89,99 dinárról 253,75 dinárra emelkedik a lakások éves állandó fűtési költsége (karbantartás stb.), ami matematikailag 180 százalékos növekedést jelent. Ezzel ellentétben csökken a lakások fűtési díja, 6,62 dinárról 5,48 dinárra mérséklődik kilowattóránként. Az ügyviteli helyiségek négyzetmétere után az állandó évi költség 317,19 dinárra módosul (112,49 dinár volt) négyzetméterenként, az elhasznált energia ára pedig 6,86 dinár lesz kilowattóránként (8,28 dinár volt). Aki rendszeresen használja fűtésre a távhőszolgáltatást, annak éves szinten a javasolt új díjszabás alapján várható, hogy kisebb lesz a rezsiköltsége. Viszont akinek több lakása van, és nem használja ki a távfűtést, annak drágább lesz a városi távhőszolgáltatás.
A javasolt új fűtési díjazással kapcsolatban Boris Zec zentai jogász, a községi hatalommal szembehelyezkedő ellenzék szószolója a médiában, a közösségi oldalakon a polgárokhoz fordulva kritizálta a tervezett ármódosítást, a távfűtés fix költségeinek a 180 százalékkal történő megemelését.
Lapunkhoz fordulva elmondta, hogy sokakat érint az állandó költségek tervezett nagyarányú emelése, hiszen sokan dolgoznak vidéken vagy a szomszédos Magyarországon, és hét közben vagy akár hónapokig nem veszik igénybe a városi távhőszolgáltatást. Szerinte:
– Zentán mintegy 2000 lakásba van bevezetve a városi távfűtés, és a lakások átlagmérete 50 négyzetméter. A javasolt fix költségek alapján az Elgas a polgároktól állandó költségek címén több mint 25 millió dinárt zsebelne be éves szinten. A távfűtött lakások tulajdonosai joggal kérdezhetik, hogy a pluszdíjazásért vajon mit kapnak. Ilyen rengetegbe kerül a karbantartás és a többi kísérő költség? Jobb, biztosabb lesz a fűtési rendszer? A kilowattóra árának kismértékű csökkenése legfeljebb a sok energiát fogyasztók számára jelenthet némi előnyt, de mi van azokkal, akik spórolnak, napközben nem fűtenek stb. A várható drágulás hallatán vannak, akik le szeretnének kapcsolódni a hővezetékről, de ezt nem tehetik meg egykönnyen. Egy tömbházon belül, ha valaki le kívánja kapcsoltatni a távfűtést, akkor a lakók 80 százalékának bele kell egyeznie. De a fix költségeket akkor is megfizettetik a lakás tulajdonosával, arra hivatkozva, hogy a lakáson áthalad a hővezeték. A tömbházak lakóközössége jogi személy. A lakóközösség tagjainak tulajdonában van a lakás, ahol laknak, szűröstül-bőröstül. A lakáson áthaladó csővezeték is a lakó tulajdona, nem a városé és nem az Elgas közvállalaté. Az utcai hálózat az alállomásig igen, de a lakás részét képező csövek nem. Aki nem használja a távfűtést, vele a fűtés fix költségeit sem fizettethetik meg a lakáson átmenő csőre hivatkozva. Sőt az Elgas használja a lakó tulajdonát képező csővezetéket, amivel jövedelmet valósít meg. Ezzel kapcsolatban próbapert indítottam, és minden jogi alapja megvan annak, hogy igazat adjon a bíróság. 220 000 dinárra pereltük be az Elgast, ennyi fix költséget kellene fizetniük az adott lakótömb lakóinak – mondta egyebek között Boris Zec jogász.