A vízellátás, illetve az ivóvíz minősége kapcsán újra és újra felmerül a kérdés Zentán, vajon igyuk-e a vezetékes ivóvizet, vagy sem. Az illetékesek szerint iható a víz, viszont az utóbbi időben is többen panaszkodtak arra, hogy miután megnyitották a csapot, sárgás, olykor sötétebb, ránézésre gusztustalan kinézetű víz folyt belőle.
Korponai Tibor, a Zentai Kommunális-Lakásgazdálkodási Közvállalat technikai igazgatója szerint a csövekben keletkező üledék annak ellenére, hogy csúnyán néz ki, az egészségre nem veszélyes. Elmondása szerint nem kizárt, hogy az üledék egy kicsit megváltoztatja a víz ízét, de ez ellen nem tudnak mit tenni, ezért a polgároknak ilyen esetben addig kell ereszteniük a vizet, ameddig az ki nem tisztul.
A zentai vízhálózat kapcsán Korponai elmondta, hogy a csövek jórészt elöregededtek, ugyanis vannak olyan területei a városnak, ahol még valamikor a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben fektették le a vezetékeket, és azok mára elöregedtek. A kommunális vállalat ugyan időnként igyekszik ezeket fizikai úton kimosni, mert másképpen képtelenség.
– A rendszer nem úgy van kiépítve, hogy másképpen, mechanikus úton ki tudnánk takarítani a csöveket, hanem mindössze a hidránsok kiengedésével tudjuk ezt megoldani, ilyen pedig nincs mindenhol. Azokon a szakaszokon, ahol a vezeték metszete kicsi, nincsenek is hidránsok – magyarázta a technikai igazgató.
A zentai víz minőségét folyamatosan ellenőrzik. Korponai szerint a zentai közvállalat évente kétmillió dinárt fordít a kivizsgálásokra, amit a Nagykikindai Közegészségügyi Intézet végez el magáról a hálózatról és a kutakról, előbbiről 14, utóbbiról pedig 3 mintát vesznek. Külön odafigyelnek a közcsapok, iskolák és óvodák vizének bakteriológiai minőségére, mivel kémiailag nem tudnak hatni a minőségre, mert ez utóbbi attól, függ, hogy a talaj alatt milyen víz található. A tavalyi eredmények még nincsenek meg, de a mintáknak mindössze két-három százaléka nem volt megfelelő.
A város területén 92 kilométer hosszan építették ki a vízhálózatot, és egykoron a város területén a polgárok számára mikrohálózatokat is engedélyeztek. Ezek viszont manapság már gondot okoznak a kommunális vállalatnak – jegyezte meg Korponai, és hozzáfűzte, hogy a városnak nagyon nagy beruházást kellene megvalósítania ahhoz, hogy mintegy 60 kilométeres szakaszon új vízvezetéket építsen ki.
– Új aknákat, ezekre új vasalásokat, új csővezetéket és új bekötéseket kellene létesíteni, és ki kellene zárni a régi mikrohálózatokat, mert elég sok az olyan utca a város területén, ahol az új vezeték mellett a régi mikrohálózat is létezik – magyarázta a technikai igazgató.
Zenta vízhálózatát jelenleg nyolc kút táplálja – olvasható a Zentai Kommunális-Lakásgazdálkodási Közvállalat honlapján. A kutak 90–100 méter mélyek, és maximális összkapacitásuk kb. 96 liter másodpercenként. A vízkiemelés EMU-WILO gyártmányú búvárszivattyúkkal történik, melyeket a legmodernebb Danfoss vezérlőberendezés irányít, ezekkel évente mintegy 1,3 millió köbméter ivóvizet termelnek, illetve szolgáltatnak a lakosságnak. Korponai szerint ez nem elégíti ki a szükségleteket, mivel a kutak kapacitása idővel csökken, ezért a megoldás érdekében új tervet dolgoznak ki. Az is gondot jelent, hogy a városnak nincs saját tározója, hanem a kútból közvetlenül a vezetékekbe ered a víz.
– Nyaranta éjjel-nappal működnek a kutak, amivel rongáljuk őket, ezért gyakrabban kellene fúrni új kutakat – jegyezte meg Korponai, aki elmondta azt is, hogy legutóbb három-négy évvel ezelőtt fúrtak új kutat, de vannak olyanok is, amelyeket 1989-ben építettek ki. Ezekből mindössze 3 l/s vizet lehet kitermelni, a szükséglet pedig ennél jóval nagyobb. Zentának napi 60–70 l/s kitermelt vízre lenne szüksége, a jelenlegi 50 l/s helyett, ami kevésnek bizonyul.
Három évvel ezelőtt országszerte, így Zentán is a belgrádi Dr. Milan Jovanović Batut Szerbiai Közegészségügyi Intézet vízminőség-felmérése kavarta fel a kedélyeket. A szerb médiumok által is idézett felmérés Zenta kapcsán megjegyezte, hogy szükséges lenne egy víztisztító kiépítése, amire korábban ugyan készültek tervek, de azok anyagiak híján nem valósultak meg.
Korponai szerint kémiailag a víz minősége Zentán nem olyan rossz, mint Bánát területén és máshol. Rámutatott arra is, hogy egy vízgyár kiépítése és működtetése a víz árát negatívan befolyásolná, vagyis a polgároknak többet kellene fizetniük az általuk elfogyasztott víz után, arról nem beszélve, hogy a vállalatnak a vízszolgáltatást illetően magán a hálózaton is vannak veszteségei.
A víz fogyasztói árát nézve, a Zentán élőknek egyelőre kevesebbet kell fizetniük, mint a legtöbb szerbiai községben – nyilatkozta Slavnić Ákos, a kommunális vállalat igazgatója, aki elmondta, hogy adóval együtt kicsivel több, mint 53 dinárba kerül 1000 liter víz. Slavnić szerint ez az összeg több szerbiai községben is elérte a 60–70 dinárt 1000 literenként. Miután a községi képviselő-testület már elfogadta a vállalat 2022-es munkatervét, a községgel nem sikerült megegyezni az áremelésről, így az idén biztosan marad az 53 dináros ár – jegyezte meg az igazgató.
