A nemzeti újrakezdés éve alkalmából, emlékezve Gion Nándor író születésének 80., Szeli István író születésének 100., Munk Artúr író születésének 130., Lányi Ernő zeneszerző születésének 160. évfordulójára, a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet Zenta önkormányzatának közreműködésével idén 25. alkalommal rendezte meg a helyi művelődési ház nagytermében az Énekelt Versek Zentai Fesztiválját május 21-én és 22-én, pénteken és szombaton. A rendezvény idei díszvendége Oláh K. Tamás költő, teatrológus, dramaturg volt.
A szervezőbizottság meghívásos pályázat révén tavaly nyolc, a Kárpát-medencében élő fiatal költőt kért fel a kötelező vers megírására. A beérkező munkák közül Verebes Ernő dramaturg, költő, zeneszerző és Török Máté verséneklő ajánlása alapján a szervezőbizottság Oláh K. Tamás az órák lehetősége című költeményét választotta.
A negyedszázados jubileumát ünneplő rendezvényről lapunknak Baráth Hajnal Anna, a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ munkatársa, a fesztivál egyik fő szervezője osztotta meg gondolatait.
– Úgy gondolom, a tény, hogy huszonöt évet megért ez a fesztivál, nem lehet véletlen, hiszen egy olyan közösségépítő és -erősítő rendezvényről van szó, amely összefogja a Kárpát-medencében élő zenészeket. Nagy öröm számunkra, hogy a tavalyi szörnyű év után, amikor ezt a fesztivált is el kellett halasztani, az idén ismét megrendezhettük. Elmondhatom, hogy miután a múlt évben lelkiekben voltunk együtt, az idén már testi mivoltunkban is együtt lehetünk – mondta Hajnal Anna.
Számomra ez egy nagyon megható pillanat, hiszen olyan emberek jelentek meg a színpadon, akik vagy visszatérőknek számítanak, vagy pedig első alkalommal szerepeltek.
– Csillogó szemű fiatalok, akik gyönyörűen énekeltek és játszottak. Egy szervezőnek nem is lehet nagyobb kívánsága, mint hogy együtt láthassa itt ezt a Kárpát-medencei együvé tartozást. Akik pedig mégsem tudtak eljönni, azok is velünk voltak, hiszen videó formájában levetítettük a produkcióikat. Elsősorban tényleg csak a meghatódottságról tudok most beszélni... Két különlegességet is megemlítenék. Az egyik, hogy készítettünk egy közös videót Radnóti Éjszaka című költeményéből, amit olyan Kárpát-medencei fiatalok énekelnek el, akiknek immár életük részévé vált ez a rendezvény. A másik, hogy megjelent egy kiadványunk az elmúlt huszonöt év kiemelt verseiből, Radványi Balázs előszavával. Ő mindvégig tagja volt a zsűri csapatának. Ami a jövőt illeti, arra buzdítanék minden verséneklőt, hogy jöjjenek minél többen fiatalok, próbálják ki itt magukat, hiszen a versnek és megzenésítésének a szeretete az egyik legcsodálatosabb érzés, amit az ember megélhet – mondta Hajnal Anna.
A Juhász zenekar péntek reggeli hangulatos fesztiválmegnyitó gyermekkoncertjét követően aznap délután került sorra a rendezvény minden szempontból legizgalmasabb része, Az órák lehetősége címet viselő versenyprogram. Hét együttes, valamint szólista mutatta be tudását ebben a programban, akik Vajdaságból, Magyarországról és Erdélyből érkeztek (illetve küldték el videójukat két esetben). Teljesítményüket a Radványi Balázs énekes-zenész, a Kaláka együttes tagja, Verebes Ernő zeneszerző, költő, Török Máté verséneklő, a Misztrál együttes tagja és Oláh K. Tamás költő, teatrológus, dramaturg felállású zsűri bírálta el. Döntésük alapján a következő eredmények születtek:
1. díj: Azt még nem tudjuk, Budapest;
2. díj: Én, Kolozsvár;
3. díj: Pejin Lea, Zenta;
a Kaláka fesztivál különdíja (belépő): Deme Csaba, Veresegyház;
a Misztrál fesztivál különdíja (fellépési lehetőség): Én, Kolozsvár;
a Kultivál fesztivál különdíja (fellépési lehetőség): Skandallum, Óbecse.
A díjakat Juhász Attila, Zenta Község művelődéssel és oktatással megbízott tanácstagja adta át a nyerteseknek.
A hallottakat Radványi Balázs, a zsűri elnöke értékelte.
A nyertesek: az Azt még nem tudjuk zenekar és Pejin Lea szólista (Gergely Árpád felvétele)
– Le kell szögeznünk, hogy az idei verseny is igen színvonalas volt, ahogyan azt már megszokhattuk ebben a környezetben. Volt egy jó hozadéka is az egyéves kényszerszünetnek, mégpedig az, hogy a versenyzőket egy kicsit közelebb tudta hozni a versekhez, jobban össze tudott csiszolódni az előadó a költeménnyel, így határozottabban, magabiztosabban zengtek a dalok. Komoly feladat a klasszikus és a kortárs költők művein keresztül égető kérdésekre választ adni, mert nem mindegy, hogy nagy mélységeket járunk-e be általuk, vagy csupán a felszínen keresgélünk. Ehhez meg kell keresnünk a saját hangunkat és a legjobb előadói formánkat. Az idei szereplők közül sokaknak ez már teljesen sikerül, másoknak ezen az úton egy kicsit még jobban meg kell kapaszkodniuk terheket cipelve felfelé. A zsűri dolga ez esetben, hogy figyeljen, és várja, amikor megcsillan ez a tudás. Mert előbb vagy utóbb megcsillan... Hiszen ez zajlik itt már hosszú évek óta – magyarázta Radványi Balázs.
A zsűrielnök még hozzátette, ahányszor csak idelátogat, minden alkalommal arra figyel, megvalósul-e benne egy élmény vajon, magával ragadják-e a látottak és hallottak.
– Arra kell törekednünk, hogy ezek a találkozások egyfajta megújulást jelentsenek a zeneművészi összetartozásban, kultúrában, és a befogadó azt érezze, megtörtént benne a fesztivál – mondta a zűri elnöke.
A fesztivál gálaműsorát szombaton este tartották meg Az ég zsoltára címmel. A budapesti Kaláka együttes koncertjének vendégelőadója Palya Bea énekes, dalszerző, előadóművész volt. A koncertet megelőzően a rendezvény konferansziéja, Verebes Krnács Erika beszélgetett Oláh K. Tamás költővel.
Versének feldolgozásairól Tamás elmondta, hét merőben különböző interpretációt hallhatott vissza a versenyprogramban, s ez azért is izgalmas volt, mert amikor verset ír, akkor őbenne is szól valamiféle zene, de mivel ezek szabadversek, rendkívül szabadon is használhatóak, mozgathatóak, zenésíthetőek. Ennek tulajdonítható, hogy itt is találkozott néhány olyan dallamfoszlánnyal, ami benne is megszólalt szövegalkotás közben. Ugyanakkor érték meglepetések is, miközben a zene által aláhúzódtak, kiemelődtek egyes szavak és mondatok, így bizonyos módon továbbíródott a költemény. A fesztivál jelentőségéről azt vallja, hogy élteti az irodalmunkat, ezáltal pedig a kultúránkat is, és ez különleges helyet biztosít neki a rendezvények sorában.
Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a tervek szerint az Énekelt Versek Zentai Fesztiválja idén tájoló programot is szervez. A zentai Pro Urbe díjas Mécsvirág együttes, valamint Tóth Péter Lóránt és Hajvert Ákos Radnóti-díjas versmondók „Csak ülj a földre és beszélj az égre...” című, Radnóti Miklós költeményeiből készített verses-zenés irodalmi összeállítását Bácsfeketehegyen június 15-én, Zentán és Csókán 16-án, Magyarkanizsán és Palicson pedig 17-én tekintheti meg a közönség.
A fesztivál a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt jelentőségű országos rendezvénye.
