A koronavírus-járvány terjedése miatt bevezetett intézkedések mindnyájunkat megviselnek. Egyszerre aggódunk az egészségünkért, a szabadságunkért és a gazdasági helyzetünkért. Miközben igyekszünk alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, nem árt szem előtt tartanunk azt sem, hogy a rendkívüli intézkedések sokak számára többet jelentenek egy kis kellemetlenségnél. Van, aki számára az otthoni tanulás nem megvalósítható, mások egy bántalmazó családban kénytelenek otthon maradni, megint mások pedig anyagi tartalék és idénymunka lehetősége nélkül nem tudják biztosítani családjuk megélhetését. Ezeket az embereket a szociális védelmi központok méltatlanul keveset emlegetett munkatársai segítik át a nehéz élethelyzeten. Kormányos Klaudiát, a Zentai Szociális Védelmi Központ munkatársát az intézmény munkájáról és arról kérdeztük, hogy mit jelent a rendkívüli állapot a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok számára.
Milyen feladatokat lát el az intézmény mindennapi munkája során?
– Véleményem szerint a szociális védelmi központok a szerbiai szociális védelmi rendszer alappillérei. Integrált intézményekről van szó, hiszen gyámhatóságként is tevékenykednek, ugyanakkor szociális védelemből eredő feladatok elvégzése is a hatáskörükbe tartozik. Önálló döntési jogkörrel rendelkeznek a szociális segély, az ápolási díj, a szakképesítés megszerzéséhez nyújtható támogatások, a szociális intézménybe, illetve más családba való elhelyezés esetében. Közmegbízás alapján döntenek a nevelőszülőségről, örökbefogadásról, gondnokságról és gyámságról, szükség esetén a gyermek személynevének meghatározásáról is. Az intézmény jogkörébe tartozik a szülői jog gyakorlása feletti megelőző, illetve korrekciós felügyeleti intézkedések meghozatala és ellenőrzése is. Mindezek mellett szakértői leleteket és véleményeket készít például a bíróság kérésére, lefolytatja a nevelőszülő, az örökbefogadó és a gondnok, illetve gyám általános alkalmasságának mérlegelési eljárását, jelentést tesz a nevelőutasítások teljesítéséről az ügyésznek, illetve a fiatalkorúak ügyével foglalkozó bírónak, összeírja és felméri a gondnokság, illetve a gyámság alá helyezett személyek vagyonát. Ezenkívül a kortárs- és családon belüli erőszak megelőzésében és megszüntetésében is fontos feladatokat lát el.
A rendkívüli állapot bevezetésével miben változott az ellátás?
– Normál körülmények között a szociális védelmi központokban dolgozó munkatársak úgynevezett konzultációs típusú, esetmenedzsment jellegű, valamint krízisintervenciós tevékenységeket látnak el, amelyek közül hangsúlyos a konzultációs és krízisintervenciós munka. A konzultációs tevékenységek közé tartozik a környezettanulmány, a családlátogatás, a segítő beszélgetés, a mediáció, a családi csoportkonferencia. Ezen módszerek mindegyike személyes jelenlétet igényel, ami a mostani helyzetben kerülendő, tehát ebben a rendkívüli helyzetben háttérbe szorulnak a konzultatív eljárások, és felerősödnek az esetmenedzsment jellegű tevékenységek, mint például a beszerzés, a közvetett képviselet, a gondoskodás, a tájékoztatás, a konzultáció társszakemberekkel, civil szervezetekkel és nem utolsósorban a helyi önkormányzattal. A krízisintervenciós feladatok ellátása a szociális védelmi központoknak állandó jellegű feladata, ami természetesen rendkívüli állapotok idején is érvényes. Ezen intézkedések csoportjába tartoznak az azonnali közbelépést igénylő tevékenységek, mint például a bántalmazás, az elhanyagolás és más kockázatok elhárítására irányuló feladatok. A fennálló rendkívüli állapotban a minisztérium utasításával összhangban a Zentai Szociális Védelmi Központ minimális munkarendben dolgozik, betartva a vírusfertőzés terjedésének megakadályozására vonatkozó más utasításokat is. Ezen utasításokat betartva, munkacsoportokat kialakítva folyik a munka. Hogy minél kisebb legyen a szociális kontaktusok száma a dolgozók között, egy részük minden másnap otthonról végzi a munkáját. Ugyanezen oknál fogva a kliensek fogadása sem történhet személyesen, csakis telefonon, illetve elektronikus úton. Amennyiben az ügyfélnek nincs lehetősége az előbb említett módon felvenni velünk a kapcsolatot, megfelelő óvintézkedések betartásával személyesen is megteheti. Ez azt jelenti, hogy csakis ablakon keresztül folyhat a kommunikáció. Otthon végezhető munka az adminisztráció, amiből nem kevés van egy-egy esetvezetés kapcsán. Természetesen a kapcsolattartás a társintézményekkel, a nevelőszülőkkel, a kliensekkel is folytatható otthonról. Bár például a konzultációhoz vagy a segítő beszélgetéshez a személyes jelenlét szükséges, most ezt a tevékenységet is otthonról, telefonon keresztül végezzük, hiszen a rendkívüli állapot rendkívüli megoldásokat igényel. A Zentai Szociális Védelmi Központ a fent ismertetett módon teljes munkaidőben fogadja az ügyfeleket.
Az ügyfelek hogyan alkalmazkodnak az új helyzethez? Hogyan érintik a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportokat a változások?
– Az ügyfeleink nagyon szépen alkalmazkodtak a kialakult helyzethez, illetve a Zentai Szociális Védelmi Központ rendkívüli munkarendjéhez. Ma már szinte mindenkinek van telefonja, elég, ha csak felhív minket, vagy üzenetet küld, és mi minden esetben visszahívjuk, hogy ne az ő költségére menjen a beszélgetés. A minisztériumi rendelettel összhangban azok az anyagi juttatások, amelyek a rendkívüli állapot fennállása alatt járnak le (szociális segély, ápolási díj), automatikusan meghosszabbodnak, ami nagymértékben megkönnyíti az ügyfelek helyzetét. Kérvények átadására is telefonon és e-mailen keresztül van most lehetőség, vonatkozik ez a szociális segélyekre is. Ez azért fontos, mert nem engedhető meg, hogy hosszabb időre leálljon a segélyekre vonatkozó kérvények átvétele. Sok családnak ez a juttatás jelenti az anyagi biztonságot, ami ebben a helyzetben mindenképp valamilyen megnyugvást jelent a számukra. A kialakult helyzet miatt nem tudnak ideiglenes, idényjellegű munkát sem vállalni, ami mindenképp még nehezebb anyagi helyzetbe sodorja őket. A Zentai Szociális Védelmi Központ a helyi önkormányzattal, valamint a Caritas és az önkormányzat által működtetett népkonyhával karöltve élelmiszer- és higiéniai csomag, illetve ingyenes ebéd formájában is segíti a rászorulókat a rendkívüli állapot túlélésében.
Az otthoni digitális tanulás sok család számára kihívást jelent, például ha nincs megfelelő digitális eszköz vagy internet, vagy ha a családi légkör nem kedvez a tanulásnak. Ezeken a gyerekeken hogyan tud segíteni a szociális központ?
– Eddig egy esetben történt megkeresés egy iskolapszichológus részéről, hogy az iskola egyik diákja még nem vette fel a kapcsolatot az iskolai csoporttal. A mi feladatunk ebben az esetben az volt, hogy felderítsük ennek okát. Amennyiben technikai okai vannak a mulasztásnak, közvetlen segítséget nem áll módunkban nyújtani. Azonban az is pozitív irányba mozdíthatja el a probléma megoldását, ha a pedagógus visszajelezést kap tőlünk, hogy eszközhiány miatt nem vesz részt a gyermek a tanításban, hiszen ez akár társ-, illetve osztályszintű szerveződést is elindíthat. Amennyiben a légkör nem kedvez az otthoni tanulásnak, akkor lehetőségünk van felmérni ennek okát, és tanácsadással, valamint célzott beszélgetéssel megszüntetni azt, vagy enyhíteni a problémán.
A részleges kijárási tilalom és az általános elvárás, hogy mindenki lehetőleg maradjon otthon, összezárja a családokat. Mi a helyzet a diszfunkcionális vagy bántalmazó családokkal?
– Egy olyan extrém helyzet, mint a többórás, sőt most már többnapos kijárási tilalom, mindenkiből mást hozhat ki. Van, aki összeszedi magát, felerősödnek a túlélési stratégiák, míg mások teljesen összezuhannak. A megszokottól, a napi rutintól való eltérés, a szabadság korlátozása frusztrációt okozhat egyes embereknél. A frusztráció gyakran felerősíti az agressziót, felszabadítja a gátakat, utat engedve a kontroll nélküli dühkitöréseknek. A diszfunkcionális családok esetében ez a veszély a jelenlegi, rendkívüli korlátozásokkal teli élethelyzetben fokozottan fennáll, így várható a családon belüli erőszakos események számának drasztikus megnövekedése. Megelégedésünkre szolgál, hogy Zenta község területén ez a jelenség még nem tapasztalható, és reméljük, ez így is marad! A családon belüli erőszakos események számának csökkenése volt tapasztalható a község területén januárban és februárban az előző hónapokhoz viszonyítva. Márciusban enyhe növekedés volt jelen az előző két hónaphoz képest, de nem érte el a tavaly év végi esetszámot. Tehát eszkalálódó problémáról ebből a szempontból nem beszélhetünk. Természetesen a családon belüli erőszak jelentésének kötelessége továbbra is fennáll mindannyiunk számára, legyen szó fizikai, pszichikai, érzelmi, gazdasági vagy akár szexuális erőszakról.
Mit javasol, mit tegyenek azok, akik szeretnének segíteni a rászorulóknak? Fogadnak adományokat, felajánlásokat?
– Jelen pillanatban, azt hiszem, a lelki segítségnyújtás legalább olyan fontos, mint a természetbeni. Zenta község telefonos lelki segítségnyújtó vonalat indított el, ahol pszichológus fogadja a hívásokat. Lelki segítségnyújtást jelenthet az is, ha barátként, ismerősként felhívjuk embertársunkat, meghallgatjuk, megkérdezzük, hogy van, szüksége van-e valamire. Fontos most az összetartás, a valakihez tartozás, az együttérzés, a segítés, az emberi és rokoni kapcsolatok erősítése, amivel, valljuk be, az utóbbi időben nemigen dicsekedhettünk. A Zentai Szociális Védelmi Központhoz sok megkeresés érkezik a lakosság részéről, főleg ruhaadomány, illetve élelmiszer-adomány felajánlása céljából. Nekünk ezeket az adományokat nem áll módunkban fogadni. Ilyen szempontból ajánlom a Vöröskereszt zentai szervezetének vagy a zentai népkonyhának a megkeresését, hiszen minden adomány jól jön ebben a mindannyiunk számára új, szokatlan, embert próbáló helyzetben.
